Madárcsontú, töpörödött öregasszony közeledik a temetői gyalogúton. Egyik kezében bot, erre támaszkodik, a másikban táska, meg egy kis koszorú. Nehezen lépked és bár nem erős a szél, néha egy-egy gyengébb fuvallat is megállítja.
Ahogy halad a sírok között, olvasgatja a fejfákra írt, kőbe faragott neveket. Szabó Péter…, Kiss Eleonóra…, Mátyás Árpád…, Kemencés Józsefné. A sor végén egy új sírt vesz észre. A virágok még alig fonnyadtak, a koszorúk is jól tartják magukat, minden szalag olvasható. „Lenhossék Ferencné Király Margit” – olvassa. Megtorpan, közelebb lép, az arca elsápad.
-- Hát te is ide kerültél, te ribanc? – kiált rá a sírra, aztán ijedten körülnéz, nem hallotta-e meg valaki a kifakadását.
De nincs a közelben senki élő, a holtak meg nem botránkoznak meg semmin. Túl sok mindent megéltek már.
-- Látod, te ribanc? Hiába mesterkedtél! A Jenő visszajött hozzám! – folytatja nekibátorodva. Persze, nem felel senki. Olyan mélyre nem érnek el a bántások. Kicsit megszédül, a gyűlölet alaposan kifárasztotta. Mert a gyűlölet nagyon fárasztó tud lenni. A szeretet erőt ad, mert mindig érzed, hogy adtál. A gyűlöletnek nem látod a végét.
Leül egy mohos padra a sírral szemben. Nehéz eldönteni, hogy sóhajtozik vagy mélyeket kortyol a levegőből.
-- Most is Jenőhöz megyek – mondja, inkább már fásultan, mint gyűlölettel és arcán, s a ráncok pókhálója között megcsillan egy könnycsepp. – Itt halt meg a kezeim között. Mert visszajött hozzám és attól kezdve csak az enyém volt! Nem is emlegetett téged. És én sem.
-- Persze, hallottam, hogy hozzámentél a Lenhossék Ferihez. Vénségedre. Pedig tudom, hogy nem szeretted. Persze, hol volt ő az én Jenőmhöz! – legyint, aztán szedelőzni kezd.
Nehezen megy a felállás, de a bot segít. Belekapaszkodik, veszi a táskát és a koszorút, majd tétován elindul. Néhány lépés után megáll. Megfordul. Keresztet vet. A pillantása csupa engesztelés. Közelebb lép, mécsest vesz elő a táskából, a sírra teszi, majd meggyújtja.
-- Szeretett ő téged is – szólal meg simogatón. – Csak nem annyira.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése