2020. november 12., csütörtök

A nyírbátori kémfogás

(Megjelent: Nyírvidék, 1919.01.25.) 



 Négy napig gyötörték a kormány megbízottját  

A magyar kormány csereügyletek lebonyolításának előkészítésével bízta meg Száva Gábor dr. mérnököt, aki kormánynak és a bécsi kormány között megállapodást létesített arra, hogy mi adunk Ausztriának szeszt, bort, borpárlatot, napraforgó-olajat, nyersbőrt, amivel szemben kapunk petróleumot, szenet, textilárut, gépeket, gazdasági fölszereléseket.

Száva Gábor dr. evvel a megbízatással jött Szabolcsba, amelynek sok terménye alkalmas a csereforgalomra. Debrecenből Nyírbátoron át ezért ide jött Száva úr, aki Bátorban a Bóni gyártelep vezetőségével tárgyalt a kapott kormánymegbízás alapján.
Mikor a gyárban befejezte a tárgyalását, lakására indult Száva dr. Késő este volt már és éppen a szálló elé ért, amikor egyszerre polgárőrök fogták körül, letartóztatták és bekísérték a csendőrségre. Ott vallatóra fogtak, mint cseh kémet, hiába tiltakozott Száva dr. a vád ellen, hasztalan mutatta meg hivatalos iratait, nem használt, Zsindely István dr. parancsnok megmotoztatta, pőrére vetkőztetve bezárták egy fűtetlen, piszkos tömlöcbe, ahol négy teljes napot töltött el.
A polgárőri vallatás után Asztalos csendőrőrmester vette kezelés alá, s bár semmiféle konkrét adat nem volt ellene, ott tartották abban a tömlöcben, amelyben kóbor, tolvaj cigányokat szoktak tartani. Mindenféle törvényes rendelkezés ellenére sem szabadlábra nem helyezték, sem az államügyészségnek át nem adtak, dacára annak, hogy a letartóztatott mérnök többször és erélyesen követelte, hogy hozzak be Nyíregyházára.
Négy napig tartott ez a brutális sanyargatás. Négy nap után megjött Nyírbátorba az államrendőrség távirata, amely Száva Gábort igazolta és Virányi Sándor főszolgabíró, aki addig nem érdeklődött a jogtalanság iránt, maga ment be a tömlöcbe bocsánatát kérni Száva doktortól, aki előtt a kormánybiztos is sajnálkozásának adott kifejezést a történtek fölött.
Mindevvel azonban Száva Gábor nem elégedett meg, hanem hivatalos hatalommal való visszaélés és személyes szabadság megsértése miatt följelentést tett az ügyészségen a Bóni gyártelep igazgatója, Zsindely hadnagy és Asztalos csendőrőrmester ellen. Mivel pedig Száva doktornak a revolverét is ellopták letartóztatása alatt, lopás miatt is följelentést tett.

A képen: Korabeli képeslap Nyírbátorból.

 

2020. november 11., szerda

Az utolsó pillanatban járunk

                                                                                                               


„Számomra egyértelmű a figyelmeztetés: az utolsó előtti pillanatban járunk. Még megóvható talán az emberi létezés, de az eddigi út zsákutca, sőt szakadékba vezető önpusztítás. Ha nem térünk vissza az élettörvény tiszteletéhez és szolgálatához, elpusztulunk. Az élettörvény, mint minden filozófia talpköve, szent iratok örök üzenete azt parancsolja, hogy az ember védje, őrizze és vigye tovább az életet, annak olyan formáit, amelyek leginkább az ember javát szolgálják. Mindennek mértéke kell legyen az ember és minden a tökéletesedését kell szolgálja. Ehhez az ismereteknek, a tudománynak humanizálódottnak, embert szolgálónak kell lennie, átszellemítettnek és ember-nemesítőnek! Ezzel szemben az elmúlt századokban a polgárosodással és liberalizálódással - majd kapitalizálódással - járó sajátos úton az ész vált istenné. Berzsenyi versére utalok: “Az ész az isten, melly minket vezet, Az ő szavára minden meghajul”. Isten helyére került a lélek és érzések nélküli szikár, racionális tudás. Ez mint hatalom „termelőerővé” válva az egyedi profitszerzés ördögi lázát bocsátotta a világra. 

A pénz és tulajdon vírusa fertőzte meg a világot, hogy keveseknek sok legyen a birtokában és az ember elidegenedetten robotosodjon bele a magánéletét is beszippantó „szép új /munka/világba”. A boldogságot már kutatás tárgyává kell tenni, az egészség romjain keressük az értelemvesztés és biztonságos jövőkép nélküli depressziós világból való szabadulást. Ezért kell megkapnunk a figyelmeztetést: többé nem mehet az élet ugyanúgy, mint eddig. Különben elveszünk.” (Bagdy Emőke)

Treszkó Barna hősi halált halt szabolcsi tanító utolsó verse édesanyjához

 (Megjelent: Nyírvidék, 1944.06.03.)        

A napokban érkezett haza a sok magyar testvért fájdalmas, de büszke gyásszal sújtó hír, hogy Treszkó Barna, a nyíregyházi áll. tanítóképző múlt évben végzett növendéke, okleveles tanító, karp. őrvezető a keleti harctéren diadalmas roham közben a hazáért és a kereszténységért hősi halált halt. A mindenkor és mindenütt kiváló kötelességtudással helytálló fiatal tanító kéziratai között megtalálták azt a versét, amely utolsó írása és édesanyjához intézett levél. A költemény egy nemes érzésű magyar ifjú lelke szépségét sugározza, a következő:


Messze földről, idegen országból

Írok neked, Édes jó anyám..
Levelemnek minden betűjében 

Forró csókokat lehel a szám . . .

Orosz földről hozzád száll a lelkem

Itt is Rólad mond mesét a szél,
Írjál, Anyám, ünnepnap az nékem,
Mikor Tőled érkezik levél…
Édes hazámból -- egy kis levél. .


Édesanyán, ne hullasd a könnyed,

Hősök útján jár most a fiad,
Ha a szíved nagyon fáj utánam.

Imádkozz, de ne epeszd magad.

Megérzem, ha értem sír a lelked,

Imáidat elhozza a szél.
Írjál, Anyám, ünnepnap ez nékem,

Mikor Tőled érkezik levél.
Édes hazámból egy kis levél…


Messze földről, idegen országból

Néked írok, Édes jó Anyám,

Levelemnek minden betűjében

Forró csókokat lehel a szám.
És ha egyszer egy rövid hírt kapnál

Hogy a fiad többé már nem él

Ne sírj, Anyám, édes lesz az nékem

Szívem felett lesz a sok levél.

Édes hazámból a sok levél.


A költemény jós üzenete beteljesült. Édesanyja szeretetének vallomásai, a hazai földről érkezett levelek és bennük egy küzdő és hős fiúnak emlékét örökké híven őrző nemzet hálás ölelése simulnak Treszkó Barna tanító hős magyar szívére az idegen föld viharában is.

 

A képen: Magyar katonák az orosz fronton.

Forrás: Fortepan

 

Gasztroangyal 35. rész -- Szatmári gasztrotúra Takács Lajossal


 

Így már más

                                                                                                                    


Egy idős nénike elmegy a templomba gyónni:
- Van az úgy, hogy naponta többször is vétkezem. Ahogy meghallok egy orosz repülőgépet, nem bírom visszafojtani és átkozódom: Hogy törnéd ki a nyakad!
- Ó gyermekem, - válaszolt a pap - micsoda keresztény vagy te? Így nem szabad beszélni!
- Hogy mondjam tisztelendő atyám?- háborodott fel a nénike.
- Ilyenkor az kell mondani: Ó istenem add, hogy nyugodjon békében.........