Hála Istennek!

  1953. Budapest. Állnak az emberek húsért.
Várják a húst. Végre, több óra után megjön. Egy nő felsóhajt:

- Hála Istennek!

Mire egy, szintén sorba álló orosz katonafeleség kioktatja:
- Mi ilyenkor azt mondjuk: hála Sztálinnak!
A magyar nő ránéz, gondolkodik egy cseppet, majd óvatosan, halkan megkérdi:
- Ugyebár, hát, Sztálin elvtárs is csak egy ember és ő is halandó ..., mit fognak mondani ha, esetleg, szóval…, ha Sztálin elvtárs meghal?
- Azt, hogy hála Istennek!

Egy huszti zsidólányt pravoszláv kolostorba hurcoltak

(Megjelent: Az Est, 1926.11.26.)

 

Kassáról jelenti tudósítónk: Különös eset tartja izgalomban Huszt városka közönségét. Gottesmann Éliás izraelita vallásai huszti lakos 17 éves Etel nevű viruló szép leánya eltűnt. Egy parasztlegény kereste fel Gottesmannékat és elmondotta, hogy a leányt a napokban egy pravoszláv pópánál látta. Hosszas nyomozás után megtudták, hogy a leányt a Huszttól 16 kilométernyire fekvő lipsai pravoszláv női kolostorban őrzik. Csendőrök mentek a helyszínre, de eleinte nem akarták beengedni őket a kolostorba. Hivatalos felszólításra végül bevonultak a csendőrök és a csendőrparancsnok elrendelte, hogy azonnal adják elő Gottesmann Etelt. Egy kis cellából elő is vezették a kis zsidólányt, aki már apáca-öltözetben volt, de saru helyett még lakkcipő volt a lábán. A lány odahaza elmondotta, hogy fanatikus pópák fenyegetéssel vették rá, hogy vonuljon kolostorba. A kolostor vezetősége ellen megindították a hivatalos eljárást.

 

A képen: A huszti vasútállomás 1916-ban.

Forrás: Fortepan.

Mi választottuk a haragot

                                                                                                                        

„A keserűség nem más, mint az elfojtott harag, amelyet hosszú időn keresztül magunkba zártunk, mígnem egész érzésvilágunkat és szemléletmódunkat meghatározza. Miközben vég nélkül járatjuk múltbéli sérelmeink lemezét, újból átéljük a fájdalmat és a haragot, mígnem állandósul bennünk a vágy, hogy elégtételt vegyünk mindezekért. Az újrajáratott lemez barázdái mélyen bevésődnek a tudatunkba. Negatív indulatunk idővel keserűséggé csontosodik, és gyűlölettel emlegetjük házastársunkat, aki tönkretette az életünket. Nem vesszük észre, hogy valójában mi választottuk állandó társunknak a haragot, amely így módon egész életünket megfertőzte.” (Gary Chapman)

Popper Péter...Házasság, párkapcsolat...előadás részlet

 

Nyíregyházát is megszállják a románok, ha rendbontás lesz a városban

 (Megjelent: Nyírvidék, 1919.01.03.)

 

Erdélyi miniszter nyilatkozata

(Fővárosi munkatársunktól.)
Hivatalos kommüniké adta hírül, hogy a legközelebbi jövőben az entente megbízásából kilenc magyar várost román csapatok szállanak meg. E városok listájában Nyíregyháza nem szerepel. Ennek ellenére mégis sokat beszélnek arról, hogy Nyíregyházát is megszállják a román csapatok.
Felkerestem ma Erdélyi János dr.-t, a nagyszebeni román kormányzótanács meghatalmazott miniszterét, a budapesti román követet, akit megkértem arra, mondja meg, vajon fennáll-e az a lehetőség arra is, hogy Nyíregyházát román csapatok szállják meg.
A kérdésemre a követ úr a következőket felelte :
— E pillanatban, legalább is értesüléseim szerint, nincsen szó Nyíregyháza megszállásáról. Ha azonban a rend és nyugalom fenntartása érdekében szükség lesz erre, úgy a megszállás megtörténhetik. Ha anarchisztikus és bolsevisztikus irányzatok lépnek fel a város területén és ezek szükségessé teszik a megszállást, akkor valószínűnek tartom, hogy az entente a rend, nyugalom és béke fenntartása érdekében el fogja rendelni további területek megszállását is és ez esetben sor kerül arra, hogy az entente megbízásából román csapatok vonuljanak be Nyíregyházára.
Nem lehetetlen, hogy a Tiszáig fog tartani a román megszállás, de csak a rend fenntartása szempontjából. Én egyébként sem tudom, hogy az entente mely pontokat tart stratégiai szempontból fontos gócpontoknak. Nincsen kizárva, hogy ez a szempont is szükségessé tesz további megszállásokat.
Eddig tart Erdélyi dr. nyilatkozata, amely nem ad egyenes feleletet a kérdésre. Azt az egyet azonban őszintén megmondotta Erdélyi dr., hogy a románok sem tartanak igényt Nyíregyházára.
Paál Job

 

A képen: Román katonák Budapesten, 1919-ben.