A liba szöme

 

A gyerekek a libáról tanulnak az iskolában. A tanító néni megkérdezi Béluskát:

-- Na, Béluska, mije van a libának?

-- Szöme!

-- És még?

-- Szöme!

-- Jó, közelítsük meg máshonnan a kérdést! Mi van otthon az ágyon?

-- Anya!

-- És anyán mi van?

-- Dunna!

-- Na, végre! Hát a dunnában mi van?

-- Bóha!

-- És még?

-- Meleg!

-- Hát még?

-- Toll!

-- Ez az! Akkor mije van a libának?

-- Szöme!

 

Vidéki esetek

 (Megjelent: Pesti Hírlap, 1909.11.28.)

 

Országos vásár volt Vásáros-Naményban; a véletlen úgy hozta magával, hogy éppen a vásár előestéjén szállt ki a bizottság, hogy az újonnan épült vashidat a forgalomnak átadja. A hídon innen, Gergely községben, melyet tudvalevőleg csak a híd választ el Naménytől, a szekerek hosszú sora állott, várva az átbocsátást. De bizony a bizottság azt konstatálta, hogy a hidat még nem lehet átadni a forgalomnak és így a vásári nép künnrekedt a naményi vásárról. Szerencsére akadt egy kis zsidó polgártárs is, aki a következő szónoklatot vágta ki a már-már zendülni kész vásáros nép előtt:
— Vásáros hívek! Nemde, Beregmegyének a fővárosa Beregszász? És a püspöké? Ungvár. A házi ezrede Munkácson van. A dohánybeváltó hivatala Naményban van. Miért ne lehetne tehát a naményi vásár Gergelyen?
A szónoklat hatott; nem telt bele egy fél óra és az összes sátrak fel voltak állítva. Így esett meg az az eset, hogy a naményi vásárt Gergelyen tartották meg.

Du jú szpík inglis? Beszélek madzsarul. A nyelvészek varázsgombája

 

Románok rálőttek egy magyar hajóra

 (Megjelent: Budapesti Hírlap, 1913.07.09.)

 

Orsováról jelentik: A Dunai Gőzhajós Társaság Tegetthoff nevű személyszállító hajója, melynek Dobó Aladár a parancsnoka, tegnap délelőtt a Bulgáriában levő Lom-Palánkán 250 bolgár katonát vett a fedélzetére, hogy az ugyancsak bolgár Viddinbe szállítsa őket. A hajó a Duna közepén haladt, a mikor Pojtina román rakodóállomásnál a román partról nyolc- tíz katona a hajó felé kiabált. A mikor a hajó tovább haladt, az egyik katona a hajóra rálőtt. A golyó a parancsnoki híd fölött elsivított és nem tett kárt senkiben. A következő pillanatban másik lövés dördült el, a mely a parancsnoki híd mellett álló egyik bolgár katonának mellébe fúródott és halálos sérülést ejtett rajta. Egy harmadik lövés áthatolt a hajó falán és egy román paraszt utasnak karját roncsolta szét.
A hajón érthető megdöbbenés, támadt. Dobó Aladár hajóparancsnok nyomban rendelkezett, hogy a bolgár katonák és az utasok azonnal menjenek le a kabinokba. Majd — bár a hajó hátulsó részén a kereskedelmi zászló ki volt tűzve, a főárbocra és a hajó elejére is fölhúzatott egy-egy zászlót. A hajó ezután fokozott sebességgel tovább haladt. A sebesülteket egy a hajón lévő bolgár gyógyszerész vette ápolásba. Délben megérkezett a Tegetthoff Viddinbe és a hajó parancsnoka azonnal jelentést tett az incidensről az osztrák és magyar konzulnak. Az esetről a bolgár katonai vizsgáló bizottság és az államügyész is jegyzőkönyvet vettek föl, miután kihallgattak három román, egy szerb és egy magyar utast. A sebesült bolgár katonából kioperált golyóról megállapították, hogy román katonai fegyverből származik s a vizsgálóbíró lefoglalta, mint bűnjelet. A Tegetthoff ezután Viddinből a Romániában levő Kalafatba hajózott, ahová délután négy órakor érkezett meg. Itt a határrendőrségi kapitányság az incidensre vonatkozóan kihallgatott három román utast, más nemzetiségű utast azonban nem akartak kihallgatni. A hajó parancsnoka az esetről távirati jelentést akart küldeni felettes hatóságához, de táviratát sem Bulgáriában, sem Romániában nem akarták továbbítani és így csak ma reggel tehette meg jelentését, amikor a hajó megérkezett Orsovára. Román oldalról úgy tüntetik föl a dolgot, hogy ők abból a föltevésből indultak ki, hogy az állítólagos bolgár katonák bolgár nemzetiségű román alattvalók voltak, akik a határon átszökve bolgár szolgálatba léptek. A hajó legénysége ellenben azt vallja, hogy ez nem valószínű, minthogy a románok erősen őrzik a határt.
Éjjel jelentik nekünk Becsből: A Tegetthoff hajójára Viddinnél román katonák által intézett lövések ügyében az itteni illetékes helyekre még nem érkezett hivatalos jelentés, de beavatott helyről jelentik, hogy hasonló incidensek a Duna szerb-magyar partján többször megtörténtek, anélkül, hogy komolyabb következményei lettek volna. Ennek az esetnek sem szabad tehát nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Bizonyára a Romániában levő nagy izgatottságra vezethető vissza és simán fog elintéződni.

 

A képen: Magyar gőzhajó Orsovánál a Dunán, 1911-ben.

Forrás: Fortepan.