A legfontosabb kérdés

 

A legendás hírű jobboldali svéd politikusról Jarl Hjarlmarssonról mesélték, hogy választási kampánya alatt helikopterrel közelítette meg a félreeső településeket.
Egyszer egy ilyen távoli kis településen tartott egy hosszabb beszédet, bemutatkozott, ismertette pártja programját, felvázolta, milyen országot szeretnének felépíteni. 

És eljött az idő, mikor kérdéseket tehettek fel neki a polgárok. Sokáig csend volt a teremben, míg a leghátsó sorban felállt egy svéd vadász és megkérdezte:
- Onnan fentről a levegőből látott az úr valahol szarvasokat a környéken?

 

A magyar nép származásának és vándorlásának kutatási ereedményei

 

Mennyit örül egy héten?

 

"A pszichés egészség egyik kritériuma, hogy az egyén képes legyen az életörömre. Az élet ugyanis nemcsak csapásokat és bajokat zúdít az emberre, hanem pozitív élményeket is. Lehet jókat enni, inni; nagyokat pihenni; utazni, világot látni; szerelmesnek lenni; szexuális élvezeteket átélni; lekuporodni mesterek lábaihoz, szellemi kalandokra; érdekes és izgalmas dolgokkal foglalkozni… Annyi nagyszerű lehetőség adódik. A kérdés az, hogy tud-e az ember az élet által kínált örömökkel élni. Ezt persze nem egy adott pillanatra vetítve kell vizsgálni, amikor az illető esetleg éppen rosszkedvű vagy kétségbe van esve, hanem az általános életvezetésére vonatkoztatva. Életem egyik legmegrázóbb kérdése volt, amit Liebermann Lucy tett föl nekem ifjúkoromban, amikor pszichoanalízisbe jártam hozzá:

– Mondja, Péter, mennyit örül maga egy héten?

Teljesen megdöbbentem a kérdésen, mert ezen addig még sohasem gondolkodtam, pedig ismertem a régiek bölcsességét: non numero horas nisi serenas. Csak a derűs órákat számolom… De a fene se tudta, hogy mennyi derűs órám van nekem. Elkezdtem figyelni, és belesápadtam, hogy mennyire kevés. Hogy én milyen keveset örülök egy héten, milyen kevés öröm van az életemben…

A depressziót azért tartjuk betegségnek, mert épp az életörömre való képességet tünteti el. A depresszió egy olyan lelkiállapot, amelyben minden történést valamilyen pszichés fájdalom kísér. Mije fájdul meg az embernek? A lelke? Móra Ferenc gyönyörű regényében, az Aranykoporsóban a kis császárlány kérdezi a császárnét:

– Mondd, anyám, van énnekem lelkem?

– Ha fáj, kis Titanilla, akkor van – feleli a császárné.

Akkor a lány megnyugszik:

– Anyám, akkor nekem már régóta van lelkem, mert már régóta fáj.

Ez rendben van, persze, de az már nincs rendben, ha csak fájni tud." (Popper Péter)

 

Jelentkezzen, aki terhelő adatokkal rendelkezik a Nyíregyházán szolgálatot teljesített csendőrök működéséről

(Megjelent: Magyar Nép, 1945.07.05.)

A rendőrség politikai osztályának felhívása

Az elmúlt napokban megérkeztek azok a csendőrök, akik Nyíregyházán és környékén, Szabolcs megyében szolgálatot teljesítettek. Az elmúlt 25 éves rendszer leggyűlöltebb alakjai voltak a kakastollas csendőrök.
A múlt rendszernek és a Szálasi brigantinizmusnak, minden népellenes rendelkezését végrehajtották. Csendőrszuronyokra épült a múlt bűnös rendszere, így érthető, hogy az igazoltatási eljárások és a vizsgálatok a csendőrséggel szemben még fokozottabbak és szigorúbbak.
A nyíregyházi rendőrkapitányság politikai osztálya lapunk útján közli a jelenleg őrizetben lévő próbacsendőrök, csendőrök, altisztek és tisztek neveit, akik a múlt évben a gettózás idején és a Szálasi rémuralom napjaiban szolgálatot teljesítettek Nyíregyházán és Szabolcs vármegyében.
A rendőrségi felhívás figyelmeztet mindenkit, hogy aki az alant közölt csendőrökre vonatkozólag népellenes és terhelő adatok birtokában van, haladéktalanul jelentse azt a rendőrség politikai osztályán. A csendőrök névsora a következő: ifj. Kótai István, Balogh Jenő, Kiss István, Kovács Sándor, Donka Antal, Szőnyi Miklós, Barna Károly, Vida Lajos, Farkas Gábor, Szűcs István, Sipos Imre, Elek Pál, Fórián József, Hoppál István, Paczali Sándor, Kácsor Mihály, Szabó Gyula, Zelizi János, Cifrák József, vitéz Dusnoki József, Jancsicska (Jutási) Mihály, Gyarmati Imre, Gulácsi Sándor, Szalai Vince, Zsótér Béla, Tóth Sándor (Berekböszörmény), Kutassi Imre(Medgyesbodzás), Márton János, Bokor Dénes, Vajdasi Csüdör Mihály, Tarkó Ferenc, Zeltler Ferenc, Bölönyi Ferenc, nemesfelvincei Andrássy Gyula őrnagy, Dr. Buch Károly főhadnagy, Kulifai Károly főhadnagy, Szászi Sándor hadnagy, Rütler Győző hadnagy, Fodor Ferenc alhadnagy, Hőgye József főtörzsőrmester, Tokay András őrmester, Kovács Ernő őrmester, Gál Ferenc szkv. és Ónódi Margit tisztviselőnő.