2021. május 14., péntek

Regényes eset

 (Megjelent: Bereg, 1891.02.22)

 


A múlt évben Munkácson nagy port vert fel egy fiatal szerelmes pár története. Hősei egy honvédezredes leánya, meg egy fiatal tiszt, az ezredes volt segédtisztje, kiknek frigyét a leány atyja ellenezte. Az ezredest időközben nyugdíjazták. Az esetről a „P. H.“ most a következőket írja: A történet ott kezdődik, hogy St-r honvédezredes leányát, Hortenziát megszöktette az adjutáns Zay Tamás hadnagy. A pár a tridenti zsinat szerinti házasságra lépett, ami abból áll, hogy a munkácsi pap előtt házassági nyilatkozatot tettek. A forró szerelemre gyulladt 16 éves gyermeket az apa visszavitte ugyan a szülői házhoz, — de a leány ismét megszökött. Az aradi kapitányság előtt vívták a csatát az apa és a szerelmesek. Inkább meghalunk, de nem válunk el egymástól ! — erősítgették a zaklatott szerelmesek. De nem kellett meghalniuk, sem elválniuk, bár az apa a rendőrség útján követelte leánya visszaküldését. A szerelmesek ügyvédje dr. Barabás Béla a szatmári püspöktől egy bizonyítványt hozott, mely szerint a tridenti zsinat szerinti házasság érvényes. E határozatot a szatmári püspöki szentszék, valamint a fellebbezési fórum, az egri érseki szentszék is helybenhagyta. Daczára az apa ellenállásának és fellebbezésének, a házasságot anyakönyvelték s a sok viszontagságon keresztül ment szerelmeseknek immár nem kellett öngyilkosságra gondolniuk.

De akkor már arra gondoltak, hogy jó volna a leány anyai örökségét, mintegy 50000 forintot a pozsonyi árvaszéktől fölvenni. De itt újabb akadály merült föl a nagyanya személyében. Ez a Gráczban lakó asszonyság rátette a kezét az 50 000 forintra, hogy abból őt 1400 forint évi járadék illeti, a szerelmeseknek tehát ki ne adják a pénzt. A megszorult házastársak újra az ügyvédjükhöz fordultak, ki aztán sikeresen protestált az ellen, hogy egy nagykorú vagyonát az árvaszék visszatartsa; ha valakinek igénye van rá, végezze az illetővel, ne avatkozzék bele az árvaszék. Mint most aradi levelezőnk sürgönyzi, a tiltakozásnak foganatja lett. A nagyanya megkapta az évi járadékot a fiataloktól, akik az örökséget már felvették s most boldogan élnek egymással és egymásnak.

A Don kanyar tanúi


 

A legfontosabb kérdés

 


A legendás hírű jobboldali svéd politikusról Jarl Hjarlmarssonról mesélték, hogy választási kampánya alatt helikopterrel közelítette meg a félreeső településeket.
Egyszer egy ilyen távoli kis településen tartott egy hosszabb beszédet, bemutatkozott, ismertette pártja programját, felvázolta, milyen országot szeretnének felépíteni. 

És eljött az idő, mikor kérdéseket tehettek fel neki a polgárok. Sokáig csend volt a teremben, míg a leghátsó sorban felállt egy svéd vadász és megkérdezte:
- Onnan fentről a levegőből látott az úr valahol szarvasokat a környéken?

 

2021. május 12., szerda

A magyar nép származásának és vándorlásának kutatási ereedményei


 

Mennyit örül egy héten?

 


"A pszichés egészség egyik kritériuma, hogy az egyén képes legyen az életörömre. Az élet ugyanis nemcsak csapásokat és bajokat zúdít az emberre, hanem pozitív élményeket is. Lehet jókat enni, inni; nagyokat pihenni; utazni, világot látni; szerelmesnek lenni; szexuális élvezeteket átélni; lekuporodni mesterek lábaihoz, szellemi kalandokra; érdekes és izgalmas dolgokkal foglalkozni… Annyi nagyszerű lehetőség adódik. A kérdés az, hogy tud-e az ember az élet által kínált örömökkel élni. Ezt persze nem egy adott pillanatra vetítve kell vizsgálni, amikor az illető esetleg éppen rosszkedvű vagy kétségbe van esve, hanem az általános életvezetésére vonatkoztatva. Életem egyik legmegrázóbb kérdése volt, amit Liebermann Lucy tett föl nekem ifjúkoromban, amikor pszichoanalízisbe jártam hozzá:

– Mondja, Péter, mennyit örül maga egy héten?

Teljesen megdöbbentem a kérdésen, mert ezen addig még sohasem gondolkodtam, pedig ismertem a régiek bölcsességét: non numero horas nisi serenas. Csak a derűs órákat számolom… De a fene se tudta, hogy mennyi derűs órám van nekem. Elkezdtem figyelni, és belesápadtam, hogy mennyire kevés. Hogy én milyen keveset örülök egy héten, milyen kevés öröm van az életemben…

A depressziót azért tartjuk betegségnek, mert épp az életörömre való képességet tünteti el. A depresszió egy olyan lelkiállapot, amelyben minden történést valamilyen pszichés fájdalom kísér. Mije fájdul meg az embernek? A lelke? Móra Ferenc gyönyörű regényében, az Aranykoporsóban a kis császárlány kérdezi a császárnét:

– Mondd, anyám, van énnekem lelkem?

– Ha fáj, kis Titanilla, akkor van – feleli a császárné.

Akkor a lány megnyugszik:

– Anyám, akkor nekem már régóta van lelkem, mert már régóta fáj.

Ez rendben van, persze, de az már nincs rendben, ha csak fájni tud." (Popper Péter)