„Nagy Ernő forradalmi magatartása kimenti a destrukció tényálladékát“

 

(Megjelent: Szózat, 1924.09.17.)

A budapesti királyi ítélőtábla ítélete Kozma Miklós és Nagy Ernő rágalmazási pörében

Kozma Miklóst a vád és következményei alól felmentették
A Magyar Országos Tudósító jelenti: Isme­retes, hogy Nagy Ernő nemzetgyűlési képviselő egyik nemzetgyűlési interpellációjában a Bereg megyei közállapotokról szólva, Kozma György­ről azt állította, hogy mint a GOK nyíregyhá­zai kirendeltségének vezetője, kettős fizetést húz és ezt az előnyt a kormányzó mellett szolgála­tot teljesítő bátyja, Kozma Miklós, a MTI ve­zetője révén érte el. Nagy Ernőnek a nemzet­gyűlésen elhangzott beszéde után Kozma Mik­lós a 8 Órai Újságban nyilatkozatot tett közzé és ebben a nyilatkozatban Nagy Ernőt aljas rágalmazónak, cseh podzsupánnak nevezte és azt mondotta, hogy erkölcsileg nem áll azon a nívón, hogy neki lovagias elintézést adjon.
Nagy Ernő a hírlapi nyilatkozatok miatt sajtó útján elkövetett rágalmazást pert indí­tott Kozma Miklós ellen. Ez ügyben a királyi törvényszék 1921. április havában tartott főtárgyalást, amelyen Kozma Miklós védője, dr. Ludinszky Lajos a valódiság bizonyítását kérte. A valódiság bizonyításánál sikerült bizonyí­tani azt, hogy Nagy Ernő aljas rágalmazó, mert a nemzetgyűlésen elhangzott az az állí­tása, hogy Kozma Miklós öccse, Kozma György kettős fizetést húz nem felel meg a valóságnak. Úgyszintén sikerült a bizonyítása annak is, hogy Nagy Ernő a megszállás alatt tényleg podzsupáni tisztséget vállalt és ezért a tör­vényszék Kozma Miklóst; a következő kifejezé­sek miatt: „Nagy Ernő cseh podzsupán, aljasrágalmazó” emelt vád alól felmentette. Nem látta azonban az elsőfokú bíróság beigazoltnak azt a kijelentést, hogy Nagy Ernő nem áll azon az erkölcsi nívón, hogy Kozma Miklós neki lo­vaglás elégtételt adhatna. A törvényszék Kozma Miklóst 90.000 korona pénzbüntetésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban felfüg­gesztette. Az ítéletben sem a vádló, sem a vád­lott képviselői nem nyugodtak meg és fellebbezéssel éltek.
Az ügyet kedden tárgyalta a magyar ki­rályi ítélőtáblán dr. Degré Miklós tanácsa. Dr. Kohlman Dezső, a főmagánvádló képviselője tartotta meg vádbeszédét, amelyben azt igyeke­zett bizonyítani, hogy Nagy Ernőt csak haza­fias szempontok vezették akkor, amikor a podzsupánságot a cseh megszállás alatt elvállalta.
Ezzel szemben dr. Ludinszky Lajos előadta, hogy a vád képviselője hangulatos beállítással igyekszik bizonyítani azt, hogy Nagy Ernő mennyire hazafias magatartást tanúsított és hogy mindig a néppel érzett, azonban egy szót sem szólt arról, hogy miképpen foglalta el a podzsupáni állást és hogyan dobta ki onnan a törvényes alispán Kozma Györgyöt. Amikor a csehek bejöttek, s Nagy Ernő megsej­tette, hogy jönnek, Ungvárról átutazott Bereg­szászra és felkínálkozott nekik, s így az ő segítségükkel foglalta el a podzsupáni széket. E tényállás alapján állapította meg a királyi törvényszék azt, hogy Kozma Miklós nagyon helyesen használta a cseh podzsupán kifejezést. A törvényszék előtt sikerült bizonyítani, hogy Nagy Ernő aljas rágalmazó és hogy a csehek segítségével foglalta el a zsupáni hivatalt. Csa­pán a harmadik vádpontra nézve nem sikerült a bizonyítás a törvényszék szerint,
Kozma Miklós azonban ezt a megjegyzést csak mint megjegyzést fűzte előbbi megállapí­tásaihoz és ezzel tulajdonképpen sérteni nem akart. Az a társadalmi kör, amelyben Kozma Miklós él, igen súlyos szabályokat állít fel a lovagias elégtételadás és -vétel szempontjá­ból. Egy olyan ember, akiről a törvényszék megállapította a podzsupánságot és megálla­pította azt is, hogy aljas rágalmazó, nem lehe­tett erkölcsi szempontból Kozma Miklóssal egy nívón.
A védő ezután felolvasta Szabolcs várme­gye közigazgatási bizottságának, mint fegyelmi bíróságnak határozatát, amely vétkesnek mondja ki Nagy Ernőt hétrendbeli fe­gyelmi vétség elkövetésében, mert hivatalos kötelezettségének megsértésével és hivatali es­küjének megszegésével nemzetietlen és hazafiatlan, társadalomellenes magatartást tanúsí­tott, mert önként felkínálkozott cseh podzsupánnak, közvagyon elleni deliktumokat köve­tett el, közpénzeket jogosulatlanul és szabály­talanul kiutalt. E fegyelmi vétségek miatt a fegyelmi bíróság őt hivatalvesztéssel sújtotta és főszolgabírói állásától megfosztotta.
Ezután Kozma Miklós miniszteri tanácsos, a Magyar Távirati Iroda vezetője tartotta meg védőbeszédét. Ebben az ügyben — mondotta többek között — nem én voltam a támadó, Nagy Ernő állott fel a nemzetgyűlés fóruma előtt és ahonnan a szó mindenfelé elhallatszik, a mentelmi jog mögé bújva vádolt meg engem azzal, hogy én jogosulatlan előnyökhöz juttat­tam az öcsémet. Tette ezt a jól ismert és köztudo­mású rágalmazó módján. Én a képviselő urat aljas rágalmazónak, forradalmi alispánnak ne­veztem abban az értelemben, hogy ő forradalmasított. A képviselő úr nem inkriminálta azt, hogy én őt forradalmi alispánnak neveztem. Az öcsém a jogfolytonosságot képviselte Nagy Ernővel szemben, aki a forradalom embere volt. Én nem üldöztem őt, én csak levontam a konzekvenciáit annak, hogy én lovagias elégtételt nem adhatok annak, aki úgy viselkedett a forradalomban, mint ő.
Kozma Miklós beszéde után Degré Miklós elnök kihirdette az ítéletet, amely szerint a ki­rályi ítélőtábla a törvényszék első fokon hozott ítéletét megsemmisíti és Kozma Miklóst a vád és következményei alól felmenti. Indokolásá­ban kimondja a királyi ítélőtábla, hogy Nagy Ernőnek a forradalmak alatt tanúsított maga­tartása kimeríti a destrukció tényálladékát.

A képen: vitéz Kozma Miklós, az MTI igazgatója, majd 1940-től haláláig a visszacsatolt Kárpátalja kormányzója.

Magyarország legszebb fekvésű falvai

 

Nehogy lazítson!

 

"Mindenkit arra kérek, hogy ha nagyon feszült, nehogy lazítson! Úgysem menne. De feszíteni még tud! Akármilyen feszült, feszíteni még tud. Van egy paradox technika, amely azt kívánja, hogy feszült állapotban feszítsük végig az izmainkat. A központi idegrendszer ugyanis úgy működik, hogy ha bizonyos izmainkat túlfeszítjük, akkor utána már automatikusan ő lazít. Ezt a technikát úgy hívjuk, hogy villámrelaxáció. Lépéseit bárhol elvégezhetjük, a fő, hogy intenzíven koncentráljunk arra, amit csinálunk. Álljunk fel. Jó erősen zárjuk ökölbe a kezünket, és tartsuk fenn a feszítést. Ezután hajlítsuk be a könyökünket, hogy csak úgy dagadozzanak a bicepszek! Majd szorítsuk oda a könyökünket a bordakosárhoz. Most végigfeszítjük a lábunkat, a farizmok is kőkemények, húzódjunk egy kicsit fölfelé, mintha két centit nőni akarnánk, majd engedjük ki a levegőt, nyissuk szét a tenyerünket! Ennyi az egész. Ha szükséges, a gyakorlatot többször ismételjük meg. Ez az áldott kis módszer pontosan annyi feszültséget von el, hogy a maradéktól már nem betegszünk meg, nem kapunk fejfájást, azzal már meg tud küzdeni a szervezet." (prof. dr. Bagdy Emőke)

 

 

Érdekes eljárás

 

Egy fogorvos úgy gondolta, kissé megvicceli idős hölgypáciensét, ezért miközben húzta fel az orvosi kesztyűt, a következőt kérdezte:

- Tudja asszonyom, hogy készülnek ezek a kesztyűk?

- Nem tudom.

- Van egy hatalmas tartály, tele folyékony gumival. A különböző tenyérrel rendelkező dolgozók egyszerűen belemerítik a kezüket, hagyják megszáradni, majd lehúzzák a kesztyűt, és méret szerint belerakják a megfelelő dobozba.

- Ó, tényleg? - csodálkozott a hölgy.

Az orvos magában mosolygott a hiszékenységén.

Öt percnyi csend után, fogfúrás közben észrevette, hogy az idős asszony alig bírja magában tartani a nevetését.

- Mi olyan vicces? - kérdezte az orvos.

- Elképzeltem, hogy készülnek az óvszerek...