Az Európai Egyesült Államok sohasem születik meg. Elutasítom, hogy közösséget vállaljak azokkal, akik a nemzetállam eltűnését szorgalmazzák. Ehelyett a nemzetállamok föderációjára törekedtem. (Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnöke)
Az Európai Egyesült Államok sohasem születik meg. Elutasítom, hogy közösséget vállaljak azokkal, akik a nemzetállam eltűnését szorgalmazzák. Ehelyett a nemzetállamok föderációjára törekedtem. (Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnöke)
(Megjelent: Pesti Hírlap, 1879. 09.29.)
Engler Teréz már 32 telet élt át s még mindig
bántja a szerelem; Riha Tamás bérkocsis egészen rabbá tette a „hajadon“ szívét,
Rihának is megtetszett az ábrándos szemű zsidóleány s a dolog vége az lőn, hogy
Riha elcsapta a feleségét s Engler Terézhez állott. Teréz sokat csalódhatott
már életében, mert nem igen bízott Riha állhatatosságában. Szeretett volna
meggyőződni arról, vájjon Riha csakugyan szereti és vajon nem jut-e még eszébe
régi hitvesét valaha visszafogadni, így merengett a „hajadon“, midőn
Hellenreiter Mária sz.-fehérvári szül. 27 éves cigányasszony e szavakkal toppant
be hozzá: „Jaj de erős nyillalás van a tirdémben, a szoba egyik sarkában egy
nagy kincs van elrejtve, melyet
egy szellem őriz. A kincs egy arany s egy ezüst
ládában nyugszik, ha a nagyságas asszony nekem adja a negyed risit, előteremtem
egy nap alatt.“ Teréz egészen el volt ragadtatva a felfedezés által. Jólesett
neki a „nagyságos“ titulus, s ha a „nagy kincs“
is előkerülne, akkor volna csak igazán nagyságos asszony! Mielőtt azonban a
kincskeresés nagy művéhez fogott volna, előbb meggyőződést akart magának
szerezni Riha hűségéről. A cigányasszony elővette a kártyát s nagy hókuszpókuszok
között elmondá, hogy Rihától nincs mit tartania, mert ez őt forrón szereti, s
nemsokára nőül is veszi. A prófétai hang, melyen ez volt mondva, bizalmat
cseppentett Terézbe a cigányasszony jóstehetsége iránt, s legott hozzáfogott a kincs
előteremtésére szükséges intézkedések megtételére. Egyelőre a cigányasszony
utasításához képest egy tyúktojást tett a szoba azon sarkába, melyben a kincs
nyugodott. Ez ott maradt 24 óráig. Másnap a cigányasszony ismét eljött, s azt
parancsold Teréznek, hogy lépjen a tojásra; ha a belseje tiszta lesz, akkor a kincs
minden nehézség nélkül előkerül, ellenkező esetben még kissé várakozni kell. A
leány a tojásra lépett,— de az nem volt tiszta. Ekkor a cigányasszony ismét azt
javasolta, hogy szedje össze a házban lévő összes pénzkészletet s ékszereket,
kösse egy fehér kendőbe s tegye azt az összetört tojásra, a kincs
ily módon nemkésik előbújni. Teréz úgy cselekedett, amint az neki meghagyatott.
Elővette a szekrényből gazdájának 150 frt. készpénzét, egy vastag aranyláncot
két aranyórát, egy medalliont s két aranygyűrűt, s rátette a tojásra.
Harmadnapra eljött újra a cigány asszony, s minthogy még mindig nem bujt elő a kincs,
a cigányasszony elkérte a fehér kendőbe kötött készpénz s ékszereket oly célból,
hogy azzal a „kilenc kereszt“ s a „kilenc kúthoz“ fog elmenni a kincs
„megváltásáért” imádkozni. Teréz szó nélkül adta oda a csomagot, a
cigányasszony el is ment vele, de — nem jött többé vissza. Mikor aztán Riha
kereste a pénzét, Teréz megijedt, s arra kérte, hogy még csak pár napig várakozzék,
majd előhozza azt a cigányasszony s a „kincs“
is előbúvik a szoba sarkából. Riha, úgy látszik, nem hisz csodákban, elrejtett
kincsekben s
a cigányasszonyok prófétai tehetségében, s a szegény Terézt letartóztatta. A
cigányasszony ellen is megtette a feljelentést, s ezt hosszú keresés után
sikerült is Brand Lajos komédiás kedvesével együtt elfogni.
A mai végtárgyaláson a cigányasszony azzal védekezett,
hogy a pénzt s az ékszereket azért kapta Teréztől, mert „megmondta neki a
jövőt.“ A kapott tárgyakat a kálvária hegyen, hol mámorát akarta kipihenni,
ellopták tőle. A törvényszék, dacára e védelemnek, vádlottnőt csalás miatt a
kiszenvedett havi vizsgálati fogságon kívül még egy évi börtönre ítélte, Brand
Lajost pedig a bűnrészesség vádja alól bizonyítékok elégtelensége miatt
felmenté.