A székely gazda

                                                                                                                       

A székely bácsi kiváló gazda: 3 méteres a kukoricája, banán, narancs, minden megterem a kertjében. Az elvtársak igen figyelgetik, hogy ni, az öreg mi mindenre képes a zord időjárás mellett ezen a sziklás talajon. Jelentik is azonnal Moszkvába, hogy né, van egy ilyen ügyes gazda, nem-e kell az oda a tundrára, hogy ott is termővé tegye a talajt. El is viszik az öreget Moszkvába, ahol elmagyarázzák neki, repülővel közelítik majd meg a helyszínt, majd ott ahol már van út, ledobják ejtőernyővel. A gépen elmondják, hogy meg kell húzni a piros zsinórt, s akkor nyílik az ejtőernyő, ha mégsem, akkor a fehéret kell meghúzni, aztán odalent majd várni fogja egy mikrobusz. Száll az öreg lefelé, ráncigálja a piros zsinórt, leszakad. Megrántja a fehéret, leszakad.

- No - monda az öreg, – ezek után már csak a' b…k bé, ha a mikrobusz se fog várni.

Mélyebb értelmű mondatok

                                                                                                      

Talán nem mondok vele újat, esetleg csak a nagyon fiataloknak, hogy a 60-as, 70-es években az egykori szocialista országokban nem lehetett büntetlenül szidni a rendszert. Különösen így volt ez a nagy Szovjetunióban, hiszen a politikai munkatáborokat csak 1960-ban számolták fel, de a fenyegetés a KGB jelenlétében tovább élt.

Egy idő után azonban az emberek többsége, ha lázadni nem is mert, rafináltan, szépen becsomagolva mégis kimondta a véleményét. Persze, úgy, hogy még véletlenül se ejtsen ki a száján negatív összefüggésben olyan szavakat, mint például a „párt”, a „szovjet” és a „rendszer”. Úgy tűnhetett, hogy a rendszerrel teljes egészében elégedettek, csak bizonyos visszás jelenségeket tesznek szóvá, melyeket az elvtársak nyilván ki fognak javítani.

A megfogalmazás annyira burkolt volt, hogy még azok sem érezték benne a politikát, akik hallották, csak utólag belegondolva derült ki, hogy miről van szó. Egyik legendás ungvári egyetemi tanárunk, Zékány Imre bácsi, aki falusi gyerek volt és meglehetősen nehezen viselte a belvárosi létet, egyszer ezzel állított be az egyetemre:

-- Emberek, tudják mi történt? Földbirtokos lettem!

Majd, miután látta, hogy egy szót sem értünk az egészből, így folytatta:

-- És tudják, mennyi földem van? Egy egész virágcseréppel!

Aki nem figyelte a hanghordozását, szentül hihette, most nem panaszkodik, hanem dicsekszik.

Szintén hozzá fűződik egy másik hasonló eset. A hetvenes évek közepén nagyon feszültté vált a szovjet-kínai viszony, több összecsapás is történt a határ mentén. Egy napon találkoztunk Imre bácsival a városban, hóna alatt hatalmas könyvet cipelt. Kérdeztük tőle, hogy mi az.

-- Ez egy kínai szótár, fiúkák. Már tanulok kínaiul. Ajánlom maguknak is, holnapra itt lesznek – szólt nevetve. És csak később esett le, hogy most tulajdonképpen gyengének nevezte a Szovjetuniót.

Felnőtt fejjel aztán az ember rádöbbent, hogy már jóval korábban, az általános iskolában is halott a nagyoktól, főleg a tanáraitól ilyen szépen becsomagolt, mélyebb értelmű mondatokat. Esetleg többször is. Demjén Jóska bácsi, az általános iskolai igazgatóm például ezt mondogatta:

-- A szovjet pedagógus élete három szakaszból áll: húsz évig tanul, húsz évig építkezik, húsz évig betegeskedik, aztán meghal.

Mi ez, ha nem a rendszer kritikája?

De mondott ő ennél merészebbet is. Egyszer állítólag a pártgyűlésen a városból jött fejtágító ember arról beszélt, hogy vannak még problémák, de most már minden jó lesz, a következő ötéves tervben a szovjet emberek úgy fognak élni, mint régen az urak. Mire Jóska bácsi félhangosan megjegyezte:

-- Aki húszéves koráig nem okos, negyvenig nem egészséges és hatvanig nem gazdag, az már sosem lesz az.

Az előadó meg nem értette, hogy miről beszél. Vagy csak nem akarta érteni.

Szóval a szeg mindig kibújt a zsákból, az emberek még azokban az időkben is kimondták a véleményüket, még ha becsomagolva is. Csak figyelni kellett a mélyebb értelmű mondatokra.

 

Orosz vöröskeresztes álruhában járó bolsevista kémnőt fogott el a debreceni rendőrség

(Megjelent: Magyarság, 1927.szeptember 20.) 

 

A budapesti főkapitányság politikai osztályán néhány nap óta nyomozás folyik egy veszedelmes kémnő ügyében, akit a debreceni rendőrség fogott el, és akit azután egyenesen Budapestre, a rendőrség politikai osztályára kísértettek. A kémnő elfogatásáról és az érdekes ügy körülményeiről hétfőn este a főkapitányság a következő jelentést adta ki: A debreceni államrendőrség néhány nappal ezelőtt elfogott egy nőt, aki magát Alexandra Romanova Romanovszkájának
mondotta. Kihallgatásakor azt adta elő, hogy az orosz vöröskereszt küldötte, abból a célból, hogy Debrecenben összeírja az ott élő oroszokat, különösképpen pedig azokat, akik hazájukba vissza akarnak térni. Amikor őt igazolásra szólították fel, azt a kijelentést tette, hogy orosz missziós nővér. Kilenc társnőjével együtt jöttek be az országba, van egy főnökük is, akinél igazoló irataik vannak. A többi missziós nővér az ország különböző városaiban s hasonló megbízással utaznak. Előadta, hogy személyazonossága felől a Budapesten, Szív-utca 6. szám alatt lévő Orosz Vöröskeresztmisszió tud felvilágosítást adni. A debreceni rendőrség telefonon felhívta a budapesti főkapitányságul. ahol az igazoltatás alapján megállapították, hogy Alexandra Romanova Romanovszkája a Szív-utca 6. szám alatt — ahol az Orosz Vöröskeresztmisszió van, — teljesen ismeretlen.
A debreceni rendőrség ezek után az elfogott nőt felküldötte Budapestre a politikai osztályra, ahol megállapítást nyert, hogy az asszony Rádosztovich Adalgissza, férjezett Krchevich Péterné, aki Lussingrandéban 1893-ban született, büntetve volt Mezőkövesden 1918-ban lopás miatt 8 napi fogházra, Zalaegerszegen 1919-ben négy évig volt internálva kémkedés miatt, Nagykanizsán 1925-ben kéthavi fogházra, a pestvidéki törvényszéken 1925-ben csalás miatt egyévi börtönre, Bécsben négyhavi börtönre, Zágrábban hathavi börtönre volt Ítélve.
Megállapítást nyert, hogy ez az asszony, akinek kilenc álneve van, a proletárdiktatúra alatt a nemzetközi terrorcsapatnál szolgált, mint vöröskeresztes ápolónő, ez azonban csak fiktív foglalkozás volt a részére, mert tulajdonképpen ellenforradalmárokat kémlelt ki. Jelenlegi missziója moszkvai megbízás alapján az volt, hogy írja össze a különböző városokban élő oroszokat és bírja rá azokat, hogy a szovjet számára itt propagandát csináljanak. Miután az orosz nő a főkapitányság politikai osztályán beismerő vallomást tett, holnap fogja a bűnügyi osztály további eljárás végett átvenni.

Lussingrandétól Zalaegerszegig
A főkapitányság politikai osztálya lépésről-lépésre haladva, részletesen megállapította a kémnő múltját, amely regényszerűen változatos. Az asszony tulajdonképpen horvát állampolgár volt és tizenegy évvel ezelőtt, húsz éves korában, Zágrábban felesége lett egy gyakorló orvosnak. Két gyermeke született. Körülbelül négy év múlva azonban férje meghalt. Már ekkor voltak az asszonynak összeköttetései különböző titkos társaságokhoz és különbözőbb apróbb visszaélésekért és bűncselekményekért, így lopásért, továbbá kémgyanús volta miatt azután kitoloncolták Horvátország területéről. Bécsből kiindulva bejárta Csehországot, Szerbiát, Magyarországot és itt, mint a hivatalos jelentés is megállapította, különböző terroralakulatokban vett részt a kommunizmus alatt. Mint az orosz vöröskeresztes misszió tagja szerepelt akkoriban Magyarországon. Éppen Mezőkövesden járt, amikor a kommunizmus megbukott. Ismét Becsbe menekült, ahonnan hamarosan vissza akart térni Magyarországba, de Savanyúkúton a magyar rendőrség emberei elfogták. Akkor felelősségre vonták a törvény előtt is, a kommunizmus alatt viselt dolgaiért és Zalaegerszegre internálták. Ezzel új fejezet kezdődött a nő életében.
Négy évet töltött a zalaegerszegi internálótáborban. Valami módon barátságot kötött egy ott szolgálatot teljesítő csendőrrel, aki különböző kedvezményeket szerzett számára és enyhítette számára az internálást. Valószínűleg ennek a csendőrnek segítségével szökött meg azután. Újra Becsbe ment. Itt ismerkedett meg Bedinovszky János nevű szovjetagitátorral, aki magával vitte Moszkvába.

Félmillió fontsterling a magyarországi
oroszok névsoráért
Az asszony a főkapitányságon nagyon érdekes vallomást telt moszkvai élményeiről. Elmondta, hogy a leningrádi Otthon szovjettársaságban kikkel találkozott. Pontosan felsorolta a nevét azoknak, akik tárgyalni kezdtek vele egy különleges magyarországi megbízatásról, arról, hogy térjen vissza és itt írja össze azoknak az oroszországi férfiaknak, különösen pedig nőknek a névsorát, akik a háború után orosz foglyokkal együtt jöttek Magyarországra, vagy orosz foglyokkal ittmaradtak. Az volt a feladata, hogy ezekkel itt összeköttetésbe lépjen és próbálja őket megnyerni a szovjetpropaganda eszméinek. Abban a reményben küldték Magyarországra, hogy az így megnyert emberek lesznek azután megbízható segédeszközei Magyarországon az orosz kommunistáknak. Megbízatása értelmében, amelynek teljesítéséért félmillió font sterlinget ígértek, visszatért Magyarországra, de nem sokkal ezután a debreceni rendőrség elfogta.
A késő éjszakai órákban még tartott az asszony kihallgatása. A rendőrség politikai osztályán, előreláthatóan, reggelre lezárják a jegyzőkönyveket és az elfogott nőt átküldik a bűnügyi osztálynak.

A képen: a debreceni nagytemplom 1930-ban.

Forrás: Fortepan

 

 

Ruszka-Krajna

                                                                                                            

(Megjelent: Világ, 1918.12.15.)

Néptörvény a magyarországi ruszinok (ruthének) autonómiájáról
A hivatalos lap holnapi száma új néptörvényt iktat a törvénytárba. A néptörvény Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung vármegyék ruszin (ruthén) lakta egységes területeinek ad legmesszebbmenő autonómiát. Ez a terület holnaptól kezdve hivatalosan Ruszka-Krajna (ruszin tartomány) lesz, a tartomány székhelye pedig Munkács. Ezzel a törvénnyel a gyakorlatba viszi át a kormány azt a gondolatot, amely az ország régi területén élő különböző nyelvű népeket egy Keleti-Svájcira kívánja foglalni. A zárt rutén területen körülbelül 500.000 ember jut hozzá e törvénnyel a legmesszebbmenő önkormányzathoz.
A rutén, helyesen ruszinlakta összes területeket azonban egyelőre nem foglalja magába a holnap megszülető tartomány. A törvény ugyanis a békekötésig nem érinti a zemplén-, sáros-, abaúj-torna- és szepesmegyei rutén területek közjogi rendezését. Ezekre a területekre a csehek is aspirálnak. S nehogy a mostani rendezés erőszakos fellépést vonjon maga után a csehek részéről, a kormány e területek sorsát a békekonferenciára bízza.
Az új rend a ruthén, — szokjak meg mától kezdve e nép helyes megnevezését, — a ruszin nép részére teljes önrendelkezést biztosít. De ugyanakkor, amidőn a ruszinok a maguk kormányzásában a legszabadabban élhetnek önrendelkezési jogukkal, a törvény külön kormánybiztosságot szervez a magyarság részére, akik e területen belül külön szigetet alkotnak.
Ennek a törvénynek ma különösen két szempontból van nagy jelentősége. Közismert dolog, hogy ezen a területen is erős agitáció folyik a cseh-szlovák köztársaság érdekében, csak Masaryk tegnapi beszédére kell utalnunk, mely már e területek csatlakozását is befejezett dolognak tekinti. Remélhetőleg ennek az agitációnak vett majd véget, s teljesen megnyugtatja a sokat gyötört ruszinokat, hogy, a magyar köztársaság önszántából a legmesszebbmenő autonómiái adja meg nekik. De talán nemcsak a ruszinok, hanem a művelt Nyugat is, ahol sorsunk felett döntenek, szintén tanulságokat von majd le abból a néptörvényből, mely Ruszka-Krajnát megte- teremti, s ez lesz e törvénynek másik jelentősége. Azok, akik komolyan veszik a népek önrendelkezési jogát, s nemcsak alacsony és bűnös imperialista célok leplezőjéül használják, azok be kell, hogy lássanak egy dolgot. Azt t. i., hogy a minden oldalról megrohant magyar népköztársaság nem kortesjelszónak tartja a wilsoni elvet, hanem a maga területen minden kényszer nélkül is valóra váltja azt a ruszinokkal szemben, akiknek háta mögött pedig erőszakos protektorok nem is állanak.
Mint illetékes helyről közlik, a hivatalos lap holnap a következő néptörvényt publikálja:
1018. évi néptörvény a Magyarországon élű ruszin (rutén) nemzet autonómiájáról.
1. §. A Magyarországon élő ruszin (rutén) nemzetet saját beligazgatásának, igazságszolgáltatásának, közoktatásának, közművelődéséinek, vallása gyakorlatának és nyelve használatának körében mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben teljes önrendelkezési jog illeti meg, amelyre nézve a jelen törvényben foglalt szabályok irányadók.
2. §. Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung vármegyék rusziniakta részeiből Ruszka -Krajna néven autonóm jogterület (kormányzósági terület) alakít ki.
Zemplén, Sáros, Abaúj-Torna és Szepes vármegyék rusziniakta területeinek közjogi rendezése az általános békekötésig függőben marad.
Ruszka-Krajna határait a nemzetközi békeértekezlet végleges döntéséig ideiglenesen a Magyar Népköztársaság és Buszka-Krajna kiküldötteiből álló vegyes bizottság állapítja meg.
3. §. Ruszka-Krajna minden autonóm ügyét saját szerveivel intézi.
A Magyar Népköztársasággal közös ügyekben közös szervek járnak el.
Ily közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy, állampolgárság, magánjogi és büntetőjogi törvényhozás, továbbá a gazdasági, a közlekedési és a szociálpolitikát érintő ügyek.
4. Ruszka-Krajna törvényhozó szervei:
1. Autonóm ügyekben a ruszin nemzetgyűlés.
2. A Magyar Népköztársasággal közös ügyekben a magyarországi közös országgyűlés, amelyben a ruszin nemzetnek népessége számarányában van megfelelő képviselete,
5. §. Ruszka-Krajna kormányzati szervei:
1. A ruszkakrajnai minisztérium.
2. a ruszkakrajnai kormányzóság.
6. §. A ruszkakrajnai minisztérium élén a ruszin nemzetgyűlésnek és a magyarországi közös országgyűlésnek egyaránt felelős ruszkakrajnai miniszter áll, aki közös ügyekben a magyarországi népkormány egyenjogú tagja, autonóm  ügyekben pedig legfelsőbb kormányzati szerv. Helyettese az államtitkár.
A ruszkakrajnai minisztérium székhelye Budapest.
7. §. A ruszkakrajnai kormányzóság élén a ruszkakrajnai kormányzó áll.
A kormányzóság székhelye Munkács.
A kormányzóság a ruszkakrajnai miniszter főfelügyelete és ellenőrzése alatt áll.
S. §. A ruszin nemzetgyűlés az 1918. évi I. néptörvénnyel egyezően általános, titkos egyenlő és közvetlen szavazással választandó, a magyarországi közös országgyűlés ruszin képviselőiről külön törvény fog rendelkezni.
9. §. Ruszka-Krajnában a nem ruszin nyelvi népesség helyhatósági és kulturális autonómiája biztosíttatik.
10. §. Ruszka-Krujnában az államkincstári földek, bányák és erdőségek a ruszin politika nemzet törvényes képviseletének birtokában mennek át.
11. §. A törvényt a ruszkakrajnai miniszterrel egyetértve, a magyarországi népkormány hajtja végre, ugyanez teszi meg, ugyancsak a ruszkakrajnai miniszterrel egyetértve, a szükséges átmeneti intézkedéseket is.
A jelen törvény végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi fedezetről addig, míg erre nézve állam és autonóm költségvetési törvény nem rendelkezik a pénzügyminiszter gondoskodik, aki a ruszkakrajnai miniszterrel egyetértve költségelőirányzatot állapít meg.
12. §. 12 tömény kihirdetésének napján lép életbe.

A kép illusztráció.

 

Ne menjen le a nap haraggal!

                                                                                               

  „Soha nincs teljesen kitakarított lélek, ahogy tökéletesen tiszta lakás sincs, amelyet használnak. De egy jó tisztasági fokot érdemes megtartani, rendszeres lélektakarítással. Sajnálom, hogy sokan még mindig nem értik, hogy erre is szükség van. Pedig rengeteg pszichoszomatikus stresszbetegség, allergia és autoimmun reakció gyógyítható lenne pszichoterápiával és megelőzhető volna lelki „edzéssel”. Hadd mondjak egy példát: ma az egyik vezető halálok a szív és érrendszeri megbetegedés. Ma már tudjuk, hogy bizonyos típusú érzelmek és indulatok különösen károsítják a szívkoszorú-ereket. Például az ellenségesség, a gyűlölethordozás, a harag. Candace Pert kutatónő azt igazolta, hogy bizonyos típusú problémák által keltett feszültség és ennek hormonális megfelelője bizonyos szervi rendellenességek előidézésében nagy szerepet játszik. Mi is történik, amikor valamilyen hatás ér minket, hogyan dolgozzuk ezt föl mentálisan? Először eldönti az agy, hogy a hatás fontos vagy nem. Ha fontos, de rossz, és nem tudok vele mit kezdeni, akkor az idegrendszer- és hormonműködés egy bizonyos, arra az érzelemre jellemző ún. ligandot, vagyis hormon-peptid koktélt kezd termelni, amely aztán leáramlik a szervezetbe, ahol különösen bizonyos típusú fogadósejtekre, vagyis szervrendszerre hat. A gyűlölet által kiváltott ligandok például minden alkalommal összeszorítják a koszorúereket, ezért a szív nem kap elegendő vért, így ennek ismétlődése nyomán jöhet létre az infarktus. Mit üzen mindez nekünk? Azt, hogy tényleg „ne menjen le a nap a te haragoddal”. (Bagdy Emőke)

 

Mit gondolnak a magyar nyelvről a külföldiek?

 

Házassági ajánlat

                                                                                                               

Az öreg székely kegyetlenül be van nyomva, mint a rajzszög, s a kocsmából hazafelé baktat a szekéren bóbiskolva. Ezt meglátja a rendőr, s megállítja a fogatot.

- Bátyám, maga olyan részeg, hogy majd lefordul a kocsiról, szerencsétlen ló meg csak megy a feje után, még baleset lesz belőle.
Az öreg székely csak mordul rá egyet!
A rendőr intézkedés gyanánt a következőket mondja:
- Bátyám, látva a jelenleg állapotát, mit szólna ahhoz, ha most elvenném a lovát?
A székely meghúzza a vállát, s közli:
- Mit szólhatnék? Rendőr vejem még úgysem volt!