Tomáš
Garrigue Masaryk (1850-1937) cseh filozófus, szociológus,
egyetemi tanár, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke volt,
aki élete fő céljának a Monarchia szétverését tekintette, aki híres volt
magyarellenességéről. Köztudott, hogy ő győzte meg Wilson amerikai elnököt
Trianon szükségességéről. Visszaemlékezései A világforradalom címmel 1928-ban
jelentek meg Prágában, az Orbis Kiadónál. Mostanában Kárpátalján az ukránok
körében szinte reneszánszát éli, utcákat, hidakat neveznek el róla.
Az elfogultsággal aligha vádolható
szerző művéből e az alábbi részletet azoknak ajánlom, akik még mindig kétségbe
vonják minden nacionalizmus létjogosultságát, illetve megkérdőjelezik a
kisebbségben élő magyarság jogát az anyanyelvi oktatáshoz, illetve az anyanyelv
széleskörű használatához. Milyen jó lenne, ha ez valamennyi ukránhoz eljutna.
„A német kisebbségen kívül
jelentéktelen lengyel nagyobb kisorosz (Szlovenszkón) de főképen magyar kisebbségeink
vannak. Ezekre a számbelileg kisebb nemzetiségekre is áll a szabály,hogy
nemzeti létüket biztosítani kell.
Minden kisebbségnek nép és
középiskolákkal kell bírnia; az egyetemek, magasabb kultúrintézmények és
ezeknek száma ma az egész művelt Európában határozott számítás után igazodik,a
lakosság képzettsége és szükséglete szerint. Németországban magában három
millió lakosra esik egy egyetem és hat millió lakosra egy technikai főiskola.
Nálunk három millió németnek egy egyeteme és két technikai főiskolája van.
Politikai tekintetben a német
kisebbség a legfontosabb. A többi kisebbség kérdésének a megoldását is
megkönnyíti, ha a németeket megnyertük a köztársaság számára.
Ami pedig a hivatalos nyelvet
illeti, nem egynyelvű államban a lakosság szükséglete és a közigazgatási
előnyök az irányadók,– az állam van a lakosságért,nem a lakosság az államért.
Államunk, mint össz- és egységes szervezet, és hadseregünk cseh (szlovák)
nyelvűek lesznek: ez a demokrácia többségi elvéből természetesen folyik is. Az
állam tehát csehszlovák. Az állam nemzeti jellegét azonban nem az államnyelv
biztosítja; a nyelv nem meríti ki a nemzeti karaktert, államunk nemzeti
karakterének a következetesen és nyomatékosan keresztülvitt összkulturális
programon kell alapulnia.
A háború előtt részt vettem a
hatóságok két és egynyelvűsége felett folyt vitában; az új viszonyok között a
kétnyelvűséget tartom a legcélszerűbb megoldásnak; a hivatalnokok egynyelvűsége
a kétnyelvű hivatalokban egyes vidékeknek átmeneti időre megfelelhet. Hogy
ilyen egynyelvűség lehetséges lesz-e a jövőben is, azt a tapasztalat fogja
megmutatni.
Minthogy nemzetileg kevert államban
élünk és minthogy ilyen különleges helyzetünk van Európa közepén, a nyelvkérdés
nemcsak politikai, de kulturális tekintetben is igen fontos nekünk.
Gyakorlatilag mindenekelőtt az
államban beszélt nyelvek ismeretéről van szó. A kisebbségek érdekében áll az
államnyelv ismeretét elsajátítani; de
ugyanígy érdekében áll a többségnek a kisebbségek, de különösen a nagy kisebbségek
nyelvének ismerete; e szerint kell az iskolákban a nyelvtanítást szabályozni;
itt is érvényes a közigazgatási, gazdasági és kulturális szükségletek szabálya.
A német nyelv politikailag fontos nekünk, hivatalnokainknak jól kell tudniuk
németül,annyira jól, hogy a tájszólásokat is megérthessék.
A német világnyelv, ezért hasznos
kultúrtényező és művelődési eszköz.
A cseh és szlovák középiskolákban,
valamint a népiskolák felsőbb osztályaiban tanítani kell a német nyelvet,
ugyanígy a német iskolákban a cseh nyelvet. Szlovenszkón hasonló módon kell
tanítani a szlovák és magyar nyelvet, ha talán kisebb mértékben is. Hogy a
nyelvek kötelező tárgyak legyenek-e vagy sem, efölött majd a tapasztalatok és a
gyakorlat alapján fognak dönteni…
A tökéletesített önrendelkezés és a
kisebbségek aránylagos képviselete demokratikus államban a kisebbségi védelem
helyes eszközének bizonyultak;
önrendelkezés és aránylagos képviselet a demokrácia követelményei.
Európa új rendje és az új államok
alakulása által a nacionalizmus elvesztette negatív jellegét, az elnyomott
népek önállóvá lettek. A pozitív nacionalizmus ellen, mely intenzív munkával
dolgozik nemzetének emelésén, senkinek sem lehet kifogása. A nemzeteknek és az
emberiségnek nem a hazaszeretet, de a sovinizmus az ellensége. A hazaszeretet
nem jelenti azt, hogy más nemzeteket ne szeressünk.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése