Az új határvonal megállapítása

(Megjelent: Nyírvidék, 1938. 11.4.)

Az újonnan megállapított magyar határvonal vázlatosan a következő: A határ a Csallóköz nyugati végén levő s ezentúl a magyar Somorja községtől, a Dunától indul ki. Félívben észak felé kanyarodik, úgy, hogy a Csallóköz öt legészakibb községe Szlovákiáé marad. A Kisdunától északra a Cseklész —Pozsony—Érsekújvár vasútvonal Magyarországé. Az új határ ezután a Galánta—Pozsony főútvonaltól északra halad el, úgyhogy Szene magyar területre esik. A határ ezután a Pozsony—Érsekújvár vonal felett marad, mintegy Tardoskeddig, ahonnan északra kanyarodik és Aranyosmaróttól délre fekvő Verebély felett és Szelépcsény alatt metszi a vasútvonalat. Innen nagyjából egyenesen kelet felé tart, Lévától északra halad el megközelítőleg keleti irányban a nógrádmegyei Kékkőig. Kékkő alatt kanyarodik el, úgyhogy Kékkő Csehszlovákiáé. Innen északkeletre kanyarodik Losonc felé. Losonctól északra ismét keleti irányban Rimaszombat felé halad, azután északfelé kanyarodik úgy, hogy Jolsva magyar terület. Most ismét kelét felé tart a határ és Rozsnyótól északra, a német nyelvterület határáig keleti irányban vonul el Szomolnoktól és Mecenzéftől délnek, amely Szlovákiáiban marad. Mecenzéf alatt ívben Kassa felé kanyarodik a határ s azt megkerülve, keresztezi a Hernádot, majd az Olsva völgyét. Az eperjes-tokaji hegyláncolatban fekvő és Szlovákiának megmaradó Nagyszalánctól délre kanyarodik el most már eléggé egyenesen keleti irányban, úgyhogy az ungvár-nagykaposi vasútvonal Magyarországé. Szintúgy Ungvár városa is. Ungvári megkerülve, a határ nagyjából délkelet felé tart. Munkácsot északon és északkeleten körülkerüli, úgyhogy Munkács Magyarországé. Munkácstól keletre kanyargó vonalban bocsátkozik le Ugocsa megyébe a határ. Nagyszőlőstől nyugatra halad el, kb. Feketeardóig, mely Magyarországé. Ezután egyenes vonalban metszve a királyháza-halmi vonalat, a román határnál véget ér.