Hófeketécske és a hét törpe

  

(Polkorrekt mese)

Volt egyszer, hol nem volt, élt egyszer egy metroszexuális király és volt neki egy gyönyörű transzszexuális felesége. Éltek, éldegéltek, egy napon aztán, honnan, honnan nem, született egy szép kislányuk. Nagy dilemmát okozott a királyi udvarban, hogy milyen nevet adjanak neki, az egyik miniszter azt javasolta, hogy legyen Hófehérke, a bőre miatt, de ezt azonnal elvetették, hiszen kell-e annál ütősebb bizonyíték a rendszerszintű rasszizmusra, hogy még hangsúlyozzák is a királylány fehérségét. Így lett aztán a neve Hófeketécske, egyrészt, mert ez már önmagában kiállás a faji megkülönböztetéssel szemben, másrészt, mert a birodalomban olyan szennyezett volt a levegő, hogy ők csak fekete havat láttak.

Bár valamennyien nagyon örültek a gyermek születésének, az idill nem tartott sokáig. A transzszexuális királyné ugyanis nem bírta elviselni, hogy őt mindenki nőnek nézi, amikor férfinek érzi magát, a szülés után pedig már teljesen eredménytelenül próbált ez ellen tiltakozni. A király ugyan az emberi jogok védelmében karóba húzatott néhány szolgát, ám az istenadta nép még ekkor sem akarta megérteni, hogy a királyné tulajdonképpen férfi. Amikor aztán leánya elkezdett beszélni és „anyának” szólította, teljesen betelt nála a pohár, elhagyta a családját, meg a királyságát és beállt egy jogvédő szervezethez önkéntesnek.

A király, bár nem sok kedve volt hozzá, politikai okokból hamarosan új asszonyt hozott a házhoz, aki minden bizonnyal rasszista volt, mert megkövetelte a lepedők kifehérítését, csak fehérbort ivott és a királynéi fürdőszobát is hófehérre csempéztette. No meg, első pillanattól gyűlölte Hófeketécskét, még akkor is, ha ránézésre fehér volt.

Teltek-múltak az évek, a királylány egyre cseperedett és egyre szebb lett, a mostohája pedig egyre jobban gyűlölte őt.

Egy napon aztán elővette a varázstükrét, belenézett és azt mondta neki: 

-- Mondd meg nékem, kicsi tükröm, ki a legszebb a földön!

-- Szép vagy, úrnőm, de tudd meg, Hófeketécske százszor szebb – felelte a tükör.

Ekkor aztán elhatározta, hogy elpusztítja Hófeketécskét. Magához hívatta a királyi vadászt és azt mondta neki, hogy vigye el az erdőbe, aztán ölje meg. A vadász egy ideig szabódott, de aztán megmagyarázta neki, hogy a királylány az udvarban a fehér felsőbbrendűséget képviseli, méghozzá éjjel-nappal, hiszen még a hálóinge is fehér és egyetlen fekete barátnője sincs, márpedig egy demokratikus családban ez tűrhetetlen.

A vadász aztán kivitte ez erdőbe a királylányt, de mégsem volt szíve megölni, inkább magára hagyta, mondván, majd elpusztítják a vadállatok. Sokáig bolyongott, amíg fel nem fedezett egy kis házikót a fák között. Bement, a házikóban egy pici asztalt  látott, mellette hét pici székkel, a falak mellett pedig hét pici ágyat. Mivel nagyon éhes volt, evett az ételből, majd lefeküdt és elaludt.

Amikor a törpék hazatértek, nagyon meglepődtek, de egyben meg is örültek a váratlan vendégnek. A királylány elmesélte nekik szomorú történetét. Azok egy darabig tanakodtak, majd így szólt az egyik:

-- - Ha megígéred, hogy gondját viseled a házunknak, főzöl, mosol, varrsz és foltozol ránk, mi szívesen itt tartunk magunknál; meglásd, jó sorod lesz, nem lesz semmiben hiányod.

Így is történt. Ettől kezdve a törpék minden reggel elindultak dolgozni a bányába, Hófeketécske pedig nekiállt a házimunkának. Ám minden nap figyelmeztették, ne engedjen be senkit, mert a gonosz mostoha meg fogja találni. És igazuk is lett. Egy napon megint elővette a varázstükrét és feltette neki a kérdést!

-- Mondd meg nékem, kis tükröm: ki a legszebb a földön?

-- Szép vagy, úrnőm, de tudd meg: Hófehérke százszor szebb. Hegyek között él magában, a hét törpe házában – felelte a tükör. A királynő meg éktelen haragra gyulladt.

Aztán hamarosan támadt egy ötlete, felvette a legszolidabb kiskosztümjét, hóna alá csapott egy mappát és elindult az erdőbe.

-- Nyiss ajtót, kicsiny leányzó! – kopogott be a házba. – Önkéntes jogvédő vagyok, számíthatsz rám! Én megvédem az érdekeidet.

-- Az én érdekeimet? – csodálkozott Hófeketécske, de az ajtót csak résnyire nyitotta ki. – Kitől kellene megvédeni az érdekeimet?

-- Hogyhogy kitől, Hát ezektől a törpétől?

-- De ők a barátaim – mondta a királylány bátortalanul.

-- Azt te csak úgy hiszed? – felelte egyre ingerültebben a gonosz mostoha. – Hiszen te el vagy nyomva. Állandóan főzöl, mosol, takarítasz, teljesen kihasználnak. Meg tudod te itt valósítani önmagadat? Na, ugye, hogy nem! Kérdezték tőled egyszer is, hogy nő akarsz-e lenni? Apropó, nőiesség! Itt élsz, fiatal lány létedre hét férfivel! Ez felveti a szexuális kihasználás gyanúját is. Egy szavadba kerül és olyan pert akasztok a nyakukba….

Hófeketécske teljesen megrémült, alig értett az egészből valamit.

-- Tessék innen elmenni! Tessék engem békén hagyni – könyörgött.

-- Hát jó -- mondta a mostoha, majd a zsebébe nyúlt. -- Elmegyek. De akkor legalább ezt a szép piros almát fogadd el tőlem!

A királylány nem tudhatta, hogy az alma mérgezett. Ahogy beleharapott, fuldokolni kezdett és az alma a torkán akadt. Amikor a törpék hazatértek, ott találták a padlón fekve, a teste már teljesen élettelen volt.

Nagy sírás-rívás közepette ravatalozták fel, egy szép üvegkoporsóban. Már éppen ki akarták vinni a temetőbe, amikor felbukkant a királyfi, aki hónapok óta Hófeketécskét kereste, annyit hallott csodálatos szépségéről. Teljesen elkeseredett, amikor megtudta, hogy későn érkezett. Csak annyit kért a törpéktől, hogy megcsókolhassa a királylányt. Azok leemelték a koporsó tetejét, a királyfi épp fölé hajolt, amikor kirontott az erdőből a gonosz mostoha, a kiskosztümjében, hóna alatt a mappával és torkaszakadtából kiabálni kezdett.

-- Azonnal vessenek véget a szexuális zaklatásnak! Erről szó sem lehet! Ha a hölgy előzőleg nem adta beleegyezését a csókba, akkor ez szexuális zaklatás! Itt van a paragrafus a hónam alatt!

-- De hogy adhatná a belegyezését, amikor halott? – kérdezte az egyik törpe.

-- Az nem jelent semmit! –kiabált tovább a mostoha. – Bíróság elé fogom vinni! Mért nem engem akar megcsókolni a fiatalember? Az nem minősülne zaklatásnak!

A temetést elhalasztották, a törpék visszamentek a bányába. Az ügyet állítólag most tárgyalják másodfokon.