(Megjelent: Magyarország, 1924.06.04.)
(Nyíri borkorcsolya.) Így,
nyári időben, amikor a távolból vagy fejünk felett gyakran hangzik fel a
mennydörgés, a fehérasztal mellett szóba kerülnek a különböző, nevezetes
villámcsapások. Azt hiszem, mindenkinek van egy speciális villámcsapásos
históriája, nem hallgatom el a következőt sem. — Azt mondá egyszer a gégényi
földesúr, hogy a múlt héten Gégényben levágott a villám egy parasztházba, körülfutott
a szobán és a konyhában megtalálta a kotlóstyúkot, alatta a csibéit. A kis csibék
elpusztultak, de sem a kotlósnak, sem másnak a házban baja nem történt. —
Feleli erre Konthy Gyula, nyíregyházi
városi főorvos, aki tréfáiról nevezetes:
— Ez mind semmi a villámcsapás furcsaságaihoz. Az öreg Csengery
János volt valaha a legfukarabb ember Nyíregyházán, még a gyufát is sajnálta a pipájától; órákig elácsorgott az
ablaknál, amíg arra jött az uccán valami szivarozó ember, akitől tüzet
kérhetett. Nos, hát az öreg Csengery imádta a zivataros időt. Ilyenkor addig
tartotta a pipát kidugva az ablakon, amíg megkönyörült rajta a felséges
istennyila és belevágott. Csengery vígan pöfékelt az égi tűzből. (Kr. Gy.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése