(Szemelvények egy képzelt bűnügy iratanyagából I.)
Tisztelt bíróság! Előre szeretném bocsátani, hogy nem egyszerű bűnténnyel állunk szemben, hanem olyan bűncselekmények halmazával, mely nem maradhat megtorlatlanul, mely már önmagában is veszélyezteti a köznyugalmat és végső soron a jogállamiságot is.
Itt áll ellőttünk a vádlott, polgári nevén Kukoricza János, aki e cselekmények egész sorát elkövette, amiről írásos bizonyítékok állnak rendelkezésünkre, Petőfi Sándor úr jóvoltából.
Tisztelt bíróság! Nevezett személy 1844. nyarán, egy szép verőfényes napon gazdája juhait legeltette a patak mellett. Ebben az időben fiatalkorú Iluska (vezetékneve ismeretlen) a ruhákat mosta a patakban, s miközben Kukoricza János ezt figyelte, szexista gondolatai támadtak, sőt szemérmetlenül mustrálgatta Iluska karcsú termetét, szép hosszú haját, gömbölyű kebleit és két szép térdecskéjét. Ezt követően nyíltan szexuális ajánlatot tett Iluskának, egymás után többször is, ami kimeríti a zaklatás tényálladékát, ami akár egyéves szabadságvesztéssel is büntethető.
A szóbeli agresszió következtében Iluska feladta ellenállását, de lehet, hogy az utolsó pillanatban már meggondolta volna magát, erre azonban semmi esélye sem volt, mivel a vádlott „átfogta derekát mind a két kezével”, ami kimeríti a személyi szabadság megsértésének tényálladékát, ami tizennyolcadik életévét be nem töltött személy esetében akár nyolc éves börtönbüntetéssel is büntethető.
Kis idő múlva felbukkant Iluska nevelőanyja Gonoszné Mostoha Irén, aki leányát szigorúan megrótta, amiért szóba állt egy ilyen alakkal és nem végezte el a nevelési célzattal rábízott házimunkát. Ezt követően őt a vádlott életveszélyesen megfenyegette ("Ha nem akarja, hogy felgyújtsam a házát, meg ne illesse kend ezt a szegény árvát.”). Ez már önmagában is súlyos bűncselekmény.
Tisztelt bíróság! Ezzel azonban korántsincs vége. A réten lejátszódott konfliktust követően kiderült, hogy a Kukoricza János őrizetére bízott nyáj nagyobb része szőrén-szálán eltűnt, amivel súlyos kárt okozott munkáltatójának. Ezzel elkövette a hűtlen kezelés cselekményét, ami két év szabadságvesztéssel büntetendő.
Ám talán ezt követően követte el a vádlott a legsúlyosabb bűncselekményt, ugyanis tizenkét embert ült meg bestiális módon. Nevezett személyek ugyan becsületes foglalkozásukra nézve rablók és gyilkosok voltak, de az önbíráskodás még ebben az esetben sem elfogadható és mint a feljegyzésekből kiderül, a vádlott meg sem kísérelte békés eszközökkel rendezni a konfliktust. Már most javaslom ezen tömeggyilkosság miatt az életfogytiglani büntetés kiszabását.
Annál is inkább, mert még ez sem csillapította a vádlott vérszomját, hiszen beállt a katonák közzé, pedig jól tudta, hogy azok Franciaországban mennek az ide bevonuló, multikulturális Európáért harcoló török migránsokat lemészárolni. Írásos bizonyítékunk van arra vonatkozóan, hogy a török pasa fiát saját kezűleg gyilkolta meg, pedig az barátságosan lovára kapta a francia király lányát, hogy elmélyítse vele a multikulturális együttműködést. Hozzátenném, hogy ezt követően meggyilkolta az óriáskirályt is.
Tisztelt bíróság! Kukoricza János az állatokhoz sem volt kíméletesebb. Tündérország kapujához érve előbb három medvét, aztán három oroszlánt, majd egy sárkánykígyót gyilkolt meg, amivel kimerítette a többszörös állatkínzás bűncselekményének tényálladékát, ami három év börtönbüntetéssel büntetendő.
Kérem a tisztelt bíróságot, hogy az eljárás során szíveskedjen tanúként meghallgatni az általam megnevezett állatvédelmi szakembereket és jogvédőket, annál is inkább, mert felmerülhetnek itt egyéb jogsértések is. Példának okáért a vádlott annak nyomatékos felkérése ellenére sem volt hajlandó elvenni feleségül a francia király lányát, ami felveti a cserbenhagyás alapos gyanúját, miként arra a kérdésre is választ kell kapnunk, hogy vajon nem áll e fenn a homofóbia minősített esete, hiszen a sok jóképű katona, rabló és birka között Kukoricza János mindvégig csak Iluskához vonzódott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése