Amit nem veszünk észre

Herczeg Ferenc mesélte baráti körben.

— Amikor legutóbb lent jártam az olasz tengerparti fürdőhelyen, találkoztam egy iskolatársammal. Megdöbbentem. A szép szál, délceg legényből összeroppant, ősz, öregember lett. Ejnye, gondoltam, de megtörte őt az idő.
— Szervusz, hogy vagy? — kérdeztem.
— Köszönöm jól — felelte. — Hát te?
— Kösz. Megvagyok...
Öreg barátom megszólal:
— Hanem, te nem vagy valami jó színben. Megöregedtél, amióta nem láttalak. Igen, a sok lumpolás, mondtam neked sokszor, hogy ne éjszakázz. Nézz meg engem, kedves barátom!