2021. március 9., kedd

Hogy vezették be a munkácsi városházán a magyar nyelvet

 (Megjelent: Esti Kurír, 1937.01.20.)



Munkács, január 19.
(Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelentése.) Tudvalévőén a csehszlovák nyelvtörvény értelmében kisebbségi nyelvek hivatalos nyelvként csak akkor használhatók, ha az illető kisebbség eléri az összlakosság húsz százalékát. Munkácson az 1930-as népszámlálás alkalmából a magyarság arányszámát sikerült húsz százalék alá nyomni.
A zsidóságot ugyancsak a vonatkozó csehszlovák törvény külön nemzeti kisebbségnek tekinti. Ennek a törvénynek célja az, hogy mivel a szlovenszkói és ruszinszkói zsidóság túlnyomó nagy többsége magyar érzésű és magyarnak vallja magát, a magyarságot kisebbítsék, így tehát előállott az a helyzet Munkácson, hogy míg a magyarság a hivatalos statisztika szerint nem éri el a húsz százalékot, amelyet a törvény a nyelvhasználat szempontjából megkíván, a zsidóság 26—28 százalékos számarányt képvisel.
1931-ben voltak Munkácson a községi képviselőtestületi választások, amely választáson nem indult külön zsidó lista, ellenben a magyarságpárti lista, mint közös ellenzéki lista indult, amelyre leszavazott az egész zsidóság és az ellenzéki érzelmű rutének is, úgy, hogy a városi képviselőtestület többségi pártja magyar párt lett.
Természetesen ennek folytán követelték a magyar nyelvnek, mint hivatalos tárgyalási nyelvnek használatát.
A város vezetősége hivatkozott a nyelvtörvényre, amely szerint csak akkor használható hivatalos nyelvként, mint kisebbségi nyelv, ha az illető kisebbség eléri a húsz százalékot, ezt az ismételt követelést mindannyiszor elutasította.
Ekkor a zsidó képviseleti tagok követelték a héber nyelv használatát, amelyhez a csehszlovák törvény értelmében joguk van. Erre nagy bajba került a város vezetősége, tekintettel arra, hogy héberül senki sem tud, még a zsidók nagy része sem.
Ily módon kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni a magyar, zsidó és egyéb ellenzéki képviselőtestületi tagokkal, aminek eredménye az volt, hogy mégis bevezették a munkácsi városházán hivatalos tárgyalási nyelvként a magyart,
mint egyetlen olyan nyelvet, amelyet mindenki megért és beszél.

 

A képen: Kilátás a munkácsi várból, 1939-ben.

Forrás: Fortepan.

Nincsenek megjegyzések: