„Az ember egész életvezetése azon múlik, önmaga mer-e lenni, még akkor is, ha szembekerül a közhangulattal és a tekintélyekkel, vagy behódol ezeknek a konformista nyomásoknak. Ha nem hódol be, annak van egy komoly rizikója, ugyanis ezt sem a társadalom, sem a tekintélyek nem szeretik. A terrornak, a diktatúrának és a globalizált társadalomnak ugyanaz az emberideálja, nincs semmi különbség. A diktatúra azokat szereti, akiket jelszavakkal, hamis mítoszokkal, propagandával lehet irányítani. A globalizált társadalom üzleti érdekből ugyanezt preferálja: embereket, akiket propagandával, reklámmal, hamis orientációval tömegesen lehet mozgatni. Mindkét társadalmi berendezkedés irtózik az önállóan gondolkodó, önmagukhoz hű egyéniségektől, akik ennek a kollektív irányításnak nem hajlandók alávetni magukat.” (Popper Péter)
1 megjegyzés:
Mindig felnéztem Popperre, a Belsőutak könyve olvasása indított el egy máig tartó, "általa"/Freud, Buddha, stb. /kijelölt lelki-szellemi útra, amibe mindig tudok kapaszkodni, - még így 60 fölött is,-sőt!
Mégis azt gondolom,hogy az idézett gondolatnál árnyaltabb a valóság.
A társadalom és az egyén egészséges, törvényes, kötelességtudó, egymás iránti tisztelet, a kultúrához való viszonyulás kompromisszumokat, bizonyos mértékű alkalmazkodást kíván.
"Ábrahám merészen tovább alkudozott, és végül Isten beleegyezett, hogy ha csak tíz igaz embert is találni Szodomában, nem pusztítja el."
Megjegyzés küldése