1937-ben, Rozsnyón, a Sajó-Vidék Könyvkiadó-vállalatnál jelent meg Mondy Miklós görögkatolikus esperes, író Beszélnek a Kárpátok című könyve, melyben verhovinai élményeit dolgozza fel anekdotikus formában. A kötet előszavában ezt írja: „ Hét évig működtem a felvidéken, a kárpátaljai Vrchovinán. Ez alatt az idő alatt bőven volt alkalmam megismerkedni a ruszin néppel, amelynek papja voltam. Ezt az időt tulajdonképpen úgy is lehetne nevezni: „hét sovány esztendő”, -- hogy a bibliai hasonlattal éljek. Mert bizony elég sovány évek voltak azok. Amikor kikerültem a parochiámra, azzal vigasztaltak a hívecskék: Nálunk jó a víz, meg a levegő. A kenyérről, megélhetésről nem beszéltek. Gondolták nagy bölcsen: minek azt emlegetni, még elijesztjük a fiatal papocskát, meg aztán majd fogja ő azt tapasztalni és akkor aztán: vagy megszökik, vagy megszokik. A ruszin logikus ember, tud helyesen gondolkozni.”
És akkor, ízelítőül, egy rövid történet a könyvből:
Gyóntatott a missziós pap az egyik faluban. Nagy volt a tolongás a gyóntatószék körül. Egy juhász kampósbotjával csinál magának utat a szószékig. A pap látja ezt és rászól, hogy nem illik ilyet cselekedni. a juhász méltatlankodva feleli:
-- Még a főtisztelendő úrnak is engem kellene pártolni. Mert hiszen, hogy ezek a vénasszonyok mit gyónnak, hát arra igazán nem lehet a főúr kíváncsi, de hogy én mit fogok gyónni, hát arra már aztán igazán kíváncsi lehet!...
Néhány fotó a kötetből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése