"Ha a gyerek fél valamilyen új helyzettől, a szülő pedig nem szeretné őt erőltetni, akkor milyen más eszköze marad, főleg olyan szituációk esetén, melyek nem kikerülhetők vagy elhalaszthatók? Ilyenkor fontos tudatosítani, hogy a gyerek az ismeretlentől fél. Azért nem akar elmenni, részt venni, kipróbálni az új, számára idegen helyzetet, mert nem tudja, hogy pontosan mi fog ott történni, mire számítson, mi lesz vele, és neki mi lesz a dolga. A szülő ezért rengeteget segíthet azzal, hogy tartalommal tölti meg a hiányzó részeket. Ha pontról pontra, lépésről-lépésre elmeséli, hogy mire számíthat, akkor a gyerek kevésbé fog szorongani. Például: "Holnap elmegyünk a fogászatra, hogy a fogadon lévő pici lyukat betömje a doktor néni. Tudod, Ábris is volt már ott. A doktor néni majd belenéz a szádba, és egy pici tükörrel meg egy kis eszközzel megnézi, hogy pontosan hol van a lyuk. Be kell tömnie, hogy ne romoljon tovább. Kapsz egy szurit, ami egy egész kicsit fáj, de utána a betömést már nem fogod érezni. A betömés azt jelenti, hogy egy pici – a foghoz hasonló színű, nagyon kemény és ellenálló – anyagot rak a lyukhoz, nehogy tovább nőjön. Biztos vagyok benne, hogy minden rendben lesz, az egész tíz percig fog csak tartani, és ott leszek veled végig." Orvosi vizsgálat esetén ne mondjuk azt a gyereknek, hogy nem fog fájni, ha ez nem fedi a valóságot. Jobb felkészíteni arra, ami várható, így a szülő szava nem veszíti el a hitelességét." (Deliága Éva)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése