A ruszkakrajnai miniszter a ruszin autonómiáról

 

(Megjelent: Budapesti Hírlap, 1919.01.08.)
Szabó Oroszt dr. ruszka-krajnai miniszter azokkal a mozgalmakkal kapcsolatban, a melyek a máramarosszigeti magyarság körében a ruszin-krajnai autonómiáról szóló törvényes rendelkezés ellen az érdekelt magyar lakosságot szervezkedésre bírták, rendeletet intézett Zomborg Emilhez, Máramaros vármegye kormánybiztos-főispánjához és ebben töb­bek között a következőket mondja:
— A magyar államterületnek az a része, ame­lyet évszázadok óta a ruszin nemzet fiai laknak,nem azért alakíttatott át önálló jogterületté, hogy a különböző nyelvű lakosságok között a múltban fennállott ellentétek fokoztassanak. A népköztársaság kormányának az a lépése, amellyel a Magyarorszá­gon élő nemzetek önrendelkezési jogát elismerte, egyúttal a kölcsönös megértésnek is biztosítéka. Eb­ből kifolyóan nyilvánvaló, hogy a ruszka-krajnai jogterületen élő magyarságnak a paritás elvénél fogva, éppen úgy joga van saját nemzeti és nyelvi kultúrájának megőrzéséhez, a mint számot tartanak e kisebbségi jogra azok a ruszinok is, a kik a ruszka-krajnai autonóm jogterületein kívül, magyar köz­igazgatás és kultúra telephelyein élnek. De Ruszka-krajna határai ma még nincsenek is lényegesen, meg­állapítva, s a ruszin autonómia alá bocsátandó vá­rosok és községek kijelölésénél a többségi elv fog érvényesülni, amely kizárja, hogy a magyarság többsége által lakott helyek a magyar kormányható­ságok hatásköre alól elvonassanak.
Máramarossziget lakosságának érdekeit szem ­előtt tartva, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a város túlnyomó számú magyarságának vezető szerepét egyedül e városnak, mint autonóm jogo­kat gyakorló közigazgatási egységnek van joga más irányba terelni, hogy tehát e város kulturális intéz­ményeinek további sorsáról mindaddig, amíg a la­kosság számaránya a magyarság vezetőszerepét biz­tosítja, a többségi elv jogán magának a lakosságnak kell határoznia.
A ruszin nemzet sohasem igyekezett szomszé­dait elnyomni, csupán azt kívánta, hogy saját sorsá­nak, közigazgatási egységeinek és kultúrájának irá­nyítását kezébe vehesse. Amikor most ehhez a jog­hoz az ország demokratikus törvényhozása hozzá­juttatta, a ruszin nemzet tettekkel kívánja doku­mentálni a világ előtt, hogy amint egyfelől saját in­tézményeit az európai kultúra színvonalára kívánja emelni, addig ugyanakkor bele tud kapcsolódni abba a magasabb gazdasági szervezetbe is, amelyre az ezeréves Magyarország területén együtt élő nemzetek együttesen hivatottak.
A ruszin nemzet birtokába és kezelésébe veszi mindazokat az állami vagyontárgyakat, amelyek területei határai közé esnek. Ez az átvétel azonban nem jelenti az erdőterületeknek, bányáknak, alapok­nak és egyéb javaknak az országos gazdasági ér­dekkörből való kikapcsolását, hanem csupán azt, hogy e gazdasági értékek, a legközelebbről érdekelt lakosság igényeinek megfelelően fognak kezeltetni és az érdekeltségek bekapcsolása által magasabb és hatékonyabb gazdasági értékekké fejlesztetni.

A képen: A máramarosszigeti Fő tér 1917-ben.

Forrás: Fortepan.