2020. december 12., szombat

Tönkrement Magyarország lóállománya

 (Megjelent: Nyírvidék, 1919.02.04.)




Másfélmillió lovat vesztettünk a háborúban. Húsz év múlva lesz csak meg a régi lóállomány


(Fővárosi munkatársunktól.)
A háború kitörése előtt Magyarország Európának lovakban leggazdagabb állama és az egész kontinensen a mi lótenyésztésünk állott a legelső fokon. Ezzel szemben ma ott tartunk, hogy alig van Magyarországon ló és ami lóállományunk a legszegényebb az egész világon.
Szakértők véleménye szerint legalább húsz esztendőnek kell eltelni addig, amíg e tekintetben a háború csapásait ki tudjuk heverni és Magyarország lótenyésztését ismét a régi hívóra emeljük.
A háború során a magyar gazdáktól elrekviráltak a lovakat. Ezzel szemben megfelelő tenyésztésről nem gondoskodtak. A háborúban, részint a nagy megerőltetés, részint a takarmány hiánya folytán közel háromnegyed millió ló -- jórészt magyar ló --, pusztult el és még ezt a csapást is kibírtuk volna, ha nem ért volna véget a háború úgy, ahogy véget ért. A formációk felbomlása révén ugyanis olyan természetet öltött a visszavonulás, hogy a lovas csapatok lóállományukat vagy elkótyavetyéltek, vagy egyszerűen szabadon engedték. A németek átvonulása gyerekjáték a magyar csapatoknak idegen területen való átvonulásához képest. A németek mindössze harmincötezer lovat hagytak Magyarországon, ebből a mennyiségből is harmincezer ló Erdélyben a románoknak jutott, a mi csapataink pedig Ukrajnában, Szerbiában, Olaszországban és a jugoszláv területeken történt átvonulásuk közben szakértők szerint hétszázezer lovat bocsájtottak szélnek.
Ennek a pénzben fel sem becsülhető ló állománynak nagy része még ma is a szabadban, vadon tanyázik és Ukrajnában a magyar lovakat lasszóval fogják. Ez az óriási mennyiség a mi részünkre tökéletesen és teljesen elveszett. Ebből egy darabot sem kaphatunk vissza.
Pillanatnyilag az a helyzet, hogy egyes katonai csapatok, azért mert nem tudják élelmezni a lovakat, kiadják azokat a gazdáknak, de tőlük hamar vissza is kérik. Annyira siralmas a helyzet nálunk, hogy eddig nem tudtunk eleget tenni a fegyverszüneti szerződésben foglalt azon feltételnek, mely szerint tartozunk az entente keleti hadseregének huszonötezer lovat átadni. Ezt a mennyiséget lealkudtuk már tizenötezerre, de bizonyos, hogy még a tizenötezer lovat sem fogjuk tudni elszállítani és a franciák kénytelenek lesznek beérni ötezer lóval.
És még ennek az ötezer lónak á leszállítása is súlyos áldozatot jelent a magyar mezőgazdaságnak!

A képen: Lovak bevagonírozása az első világháború idején (1915.)

Forrás: Fortepan.

2020. december 11., péntek

Orosz Balázs, a málenkij robot túlélője


 

Kis emberek utolsó mondásai:

 - Értek én az elektromossághoz !            

- Dobj ide még egy téglát !

- A biztonsági tényezőt 2.5-re vettem fel.
- Ebben a palackban levegőnek kell lennie...
- Ugorj utánam!
- Tedd már el azt a játékpisztolyt, úgysem ijedek meg!
- Ki jön velem úszni, kellemes a víz...
- Milyen gázszag van itt! És milyen sötét...
- Hölgyeim és uraim, önök most a békés Krakatau vulkánt látják...
- Miki, szerinted a bicajoddal le lehet menni ezen a lépcsőn?
- Nehézlovasságunk páncélzata ellenáll a mongolok nyilainak...
- Gyertek fiúk, itt még nincs mocsár!
- Szerinted is elbír engem ez az ág?
- Tetszik a barátnőd, haver!
- Gyertek nyugodtan, ezek a mieink!
- Milyen szelíd ez a kis tigris...
- Olyan lovat nem hordott a hátán a Föld, amelyik nem tört volna be alattam.
- Nem gondolod Szergej, hogy nem kellene ilyen mélyre menni a tengeralattjáróval?
- Szerinted be lehet venni ezt a kanyart 200-zal ?
- Ezt a zsinórt meg idekötöm...
- Szállj be te is! Múltkor is 24-en mentünk le ezzel a lifttel...
- Gyere apu, még csak villog a zöld !
- Taposs bele, látom, hogy nem jön vonat !
- Mondom, hogy könnyű hatástalanítani...
- Nézd má' Józsi ! Nem úgy néz ki ez a golyó, mint egy kézigránát ?
- Ugyan már, miért izgulnék ? Ez lesz a századik ugrásom...
- Elismerem, régi híd. De megbízható !
- Nyugi, szívecském, értek hozzá ! A zöld a fázis...
- Amint látjuk, a daru terhelése megfelelő...
- Ez a fal olyan stabil, hogy bele is rúghatok, nézze...
- Nézzék, milyen jól fékez ez az autó...
- Nem hiszem, hogy az a kábel áram alatt lenne...
- Jobbról jó ! Mehetsz...
- Nem kell félned, csak kapaszkodj erősen, amikor kanyarodunk a motorral.
- De hiszen itt nincs is erkéééé...
- Gyertek, ahányan vagytok, elbírok én veletek...
- Engedjék meg uraim, hogy elsőként én keljek át a frissen felavatott hídon
- Pedig valahová ide ástam azt a gödröt...
- Ugyan, hagyd a létrát ! Lemegyek én így is...
- Persze, hogy átvághatod a vezetéket !
- Úgysem mersz lőni, te gyáva!

A cseh kormány nem tudja, hogy Visk város saját államában van

(Megjelent: Magyarság, 1927.07.07.)  


 Kassai tudósítónk jelenti: 1921-ben, amikor Károly király hazaérkezése miatt Csehország sürgősen mozgósított, a cseh uralom alá vetett mármarosi Visk egykori koronavárosban a behívottak egy része nem tett eleget a bevonulási parancsnak, más részük a katonaság részére a fuvarokat is megtagadta. Amikor csendőrség szállt ki Viskre és erőszakoskodni kezdett, a viskiek elverték a cseh csendőröket. Erre a hatóságok lázadásnak minősítették az ellenállást és a Huszton állomásozó 45. gyalogezred parancsnoka katonai karhatalmat vezényelt, ki a lázadás leverésére. A katonaságnak ugyan már semmi dolga sem volt, mert a mozgósítást lefújták, de azért a karhatalom ottmaradt és parancsnoka Visk községre -- mint ellenséges területen levő helyre --, a hadijog alapján 96.000 korona sarcot vetett ki. Az elöljáróság csak úgy tudta ezt az óriási összeget kifizetni, hogy az árvák pénzét is mind odaadta a községi pénztárból, azonkívül magánosoktól szedett fel kölcsönöket. A község később kérvényt intézett a katonai parancsnoksághoz, majd 1923-ban a hadügyminiszterhez, kérve a jogtalanul beszedett hadisarc visszafizetését, minthogy Visk a cseh állam területén fekszik. Erre a kérvényre teljes négy esztendő múlva most érkezett meg a minisztérium válasza. Egyszerűen megtagadta a visszafizetést. Az árvák pénze miatt az elöljáróságot most többen beperelték, a község pedig kénytelen a katonai kincstár ellen is megindítani a pert, remélve, hogy a tárgyaláson be lehet bizonyítani Prágának, hogy Visket a trianoni bölcsek Csehországhoz csatolták, saját államában pedig a katonaság nem vethet ki hadijogon hadisarcot.

A képen: Visk főtere 1939-ben.

Forrás: Fortepan.