Nevelni kell!

 

Csókolom, tanár bácsi! De régen láttam! Mikor is tetszett engem tanítani? Van annak már vagy húsz éve! Hogy tetszik lenni? Emlékszem ám a gyönyörű versekre. Azokat szerettem a legjobban az iskolában.

Ő itt a kisfiam, Józsika. Már nyolc éves. A nagyobbik meg tíz. Bizony, elszaladt az idő! Hogy mit mondtál, Józsika? Az isten b…a meg, hányszor mondtam már, hogy ne beszélj ilyen csúnyán! A k..va életbe, most jól szégyenbe hoztál a tanár bácsi előtt!

Tanár bácsi, már megette az idegeimet ez a gyerek! Úgy káromkodik, mint egy kondás! Csak tudnám, hogy kitől tanulja ezt. Azért mi még mások voltunk! Még tudtuk, mit jelent az illem, meg a tisztelet!

Na, én rohanok, tanár bácsi. Örülök, hogy találkoztunk. Tetszik tudni, két gyerek mellett nem lehet sokat beszélgetni. Ezeket nevelni kell!

 

A kép illusztráció.

 

Marika néni és Lajos bácsi, Olasztelek

 

Vasszigor mellett

 

"A vasszigor mellett felnőtt ember jól emlékszik, mennyi kínt kellett kiállnia, és szeretné, ha saját gyerekénél fájdalommentesen, békésen érhetné el mindazt, amit szeretne megkövetelni. Másrészt megszokta, hogy az erősebb akarat előtt meg kell hajolni. Ha kisgyerekénél erőszakosságot, vagyis erős akaratot tapasztal, akkor megmondja ugyan, mit vár el – kér, ígér és dicsér –, de kimondatlan habozásából a gyerek megérzi, hogy csakis rajta áll, teljesíti-e a kérést vagy sem. A szülő ilyenkor nem érti, miért kell mindig kiabálnia, miért nem érti a gyerek a szép szót. Talán azért, mert olyankor beszél szépen, amikor nyugalma még megengedi, hogy a „legyünk jóban!” szándéka is érvényesüljön. Ilyenkor még sok engedmény olvasható le arcáról. De ha ezzel kudarcot vall, elhagyja türelme („Végül is mégsem hagyhatom, hogy egye a homokot!”), és már nem érdekli, milyen áron, csak legyen meg az, amit akar. Most már érzi a gyerek a határozottságot, az elszántságot - ezért fogad szót. Nem a hangerőt kevesellte, hanem az egyértelmű akaratot, a határt. Igen sok szülő ingadozik így évekig szigor és engedékenység között, és végül becsapva érzi magát, hogy szelídségét a gyerek nem együttműködéssel viszonozza." (F. Várkonyi Zsuzsa)

Kutatás egy eltűnt katona után

 

Van, aki másképp csinálja

 

„Ha külföldön járok, elvből nem bírálom, és nem támadom hazám külpolitikáját.” (Sir Winston Churchill)