„Mikor iskolába mentem
kicsit diszlexiás voltam, problémáim voltak az írással, olvasással.
Problémásnak tartottak és leírtak. Átkerültem aztán egy másik iskolába, ahol a
tanító néni tárt karokkal fogadott. Azt mondta ügyes vagyok, okos vagyok és
örül, hogy velük fogok tanulni. Attól a pillanattól fogva, hogy ezt rám
sugározta, én egész életemben kitűnő tanuló voltam és szerettem tanulni. Megerősítettek,
megbíztak, hittek bennem.
Az én személyes élettapasztalatom is azt mondja, nem vagy hátrányos
helyzetű, csak addig, amíg rád rakják a bélyeget, a stigmát. Ha azt rakják rád,
hogy ügyes és okos vagy, akkor az a bizalom egész életre szárnyakat tud adni az
embernek. De mi egy bizalomvesztett nemzet vagyunk, nem tudunk igazán bízni és
hinni, és ha az emberben a hit, a remény, a szeretet képessége, a bizalom
sérül, akkor szárnyaszegetté válunk.” (dr.
Bagdy Emőke)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése