Beszélgetés a ruszin kormányzóval a huszti nemzetgyűlés után

(Megjelent: Az Est, 1919.01.25.)

 

Munkács, január 23. (Az Est kiküldött munkatársának telefonjelentése)

Magyarország északkeleti részén 800.000 ruthén, helyesebbel ruszin él. Máramaros, Ugocsa, Ung és Bereg vármegyék lakosságának nagyobb fele ruszin. Zemplénben, Abaújban, Sárosban és Szepesben pedig tekintélyes kisebbségei alkotnak. Jóakaratú, sokat dolgozó nép, a kultúra alacsony fokán, száz lélekre öt írástudó esik közöttük.
Sok baj sohasem volt velük. Adták az újoncokat, adójukat híven beszolgáltatták a ruthének és ha felemelték is szavukat, az csendes, kérő volt: nem kellett meghallani.
Ez a csendes, igénytelen nép mozogni kezd. Kultúrát, jobb életet, saját nemzeti életet akar. Egy részük azonban olyan mozgalmat indított, amely a Magyarországtól való teljes szakadást célozza. Nem lehet a huszti gyűlést, amelyen a ruszin nép képviselői az Ukrániához való csatlakozást mondották ki lekicsinyleni. Máramaros sója, Ung fája, Zemplén bora, az egész ruszin föld temérdek kincse, városok magyarsága indul veszendőbe, ha a huszti határozat valóra válik.
A huszti gyűlés nem volt igazi képviselete a ruszin népnek, de ha tétlenül vár a kormány, ha hangtalan az ország közvéleménye és ha a legsürgősebben végre nem hajtják a Ruszka-Krajnáról hozott törvényt, egy újabb huszti gyűlés végzetes lehet. A huszti gyűlésről jövet Munkácsra, Ruszka-Krajna jövendő székhelyére érkezett dr. Stepan Ágoston, Ruszka-Krajna kormányzója. Csütörtökön délután fogadott a rahói ügyvédből Ruszka-Krajna első emberévé lett kormányzó. A huszti gyűlésről és Ruszka-Krajna jövendőjéről beszélgettem vele és a következőket mondotta:
— A huszti gyűlésen nem a ruszin nép határozott. Négyszázhúsz kiküldöttet igazolt a gyűlés vezetősége, megállapítván, hogy minden kiküldött ezer ruthénnek a szavazatát képviseli. A gyűlés ilyen összeállítása teljesen hamis. A négyszázhúsz kiküldött közül háromszáznyolcvan csak tíz-húsz ember megbízásából jelent meg. A gyűlés tendenciája előre ukránista volt, a nép többsége éppen ezért nem törődött a gyűléssel, a falvak népe nem szavazott a kiküldöttek választásánál. Hagyta az elenyésző kisebbséget választani. Így került össze a négyszázhúsz szavazat és így érték el az elszakadó határozatot. A gyűlésen a skizmatikusok határoztak, ezek az előző kormányok alatt alaptalanul megkínzott emberek, akiket a régi rendszer nemcsak vallásuk gyakorlásában akadályozott meg, hanem egy agitációs per mártírjaivá is tett.
-- Ha Kína lenne, a szomszédjuk, a skizmatikusok ahhoz is szívesen csatlakoznának, csak hagy a nagy per rendezőitől megszabaduljanak. Azonban a skizma csendőreinek és vizsgálóbíráinak nincsenek utódai: Magyarországon, egy új rendszer született meg. Ez új rendszer képviselőinek kell a ruszin néppel megértetni, hogy fennmaradásának feltételi: a magyar állam keretében való megmaradása. A ruthén föld vizei nem folyhatnak visszafelé, a „határhegyek” hágói nem változhatnak, széles országutakká, ha a nép Ukrániához csatlakozik is. Kenyeret a magyar Alföld búzája helyett Galícia és Bukovina kukoricájából kell sütnie, nyers terményeit idegen gyárak dolgozzák fel. Nyugati Ukránia még ki sem alakult, most küzd állami létéért. Ha sikerrel jár ez a harc, előbb saját magát fogja rekonstruálni, a felszabadult Galíciát és Bukovinát fogja felépíteni. Akkor kerülne a mi népünkre a sor?
— Ruszka-Krajna a ruszin nép autonóm állama, a Magyarországgal való gazdasági és államjogi egységben a legszebb jövő vár rá, fiai dolgozni fognak és - megértik egymást. Kár, hogy Jászi miniszter két hónapot haszon nélkül engedett, elmúlni és csak december végén hozta tető alá a Ruszka-Krajnáról szóló törvényt. E két hónap alatt a skizmatikusok, a fogságból visszatért bolsevisták és ukrán diákok agitálhattak azzal: „Látjátok, nektek a magyarok még most sem adnak szabadságot.” Most megvan a szabadság és tudom, hogy a ruthén nép szabadságát jóra fogja használni. A huszti gyűlésnek nincsen jelentősége, ha az ország közvéleménye velünk van és ha a kormány munkánk elvégzésében segítségünkre lesz.
A kormányzó holnap automobilon — vonat most erre nem közlekedik — Szolyvára megy. Szolyván nagygyűlést tart a környék lakossága, hogy tiltakozzék az elszakadást kimondó határozat ellen.

A képen: A huszti vár 1915-ben.

Forrás. Fortepan.